Félmillió forintos váratlan kiadással lepték meg a kéményseprők – ezzel a panasszal fordult hozzánk olvasónk, Erika. Éveken keresztül nem jártak a házában ellenőrzésen, idén viszont megnézték a kazánt, és kimondták az ítéletet, cserélni kell. Ez pedig nem olcsó, főleg úgy nem, hogy az egésszel el akartak készülni november végéig, amikor már nem lehet megúszni, hogy az ember bekapcsolja a fűtést.

Mint kiderült, egészen egyszerű okból kellett megcsináltatnia az ellenőrzést, és így vállalni a pluszköltséget: időközben egyéni vállalkozó lett.

Amikor a történet bekerült egy zárt, szakmai Facebook-csoportba, villámgyorsan érkeztek a reakciók: sokakkal megtörtént hasonló eset. Akár úgy is, hogy az egyik szomszéd megússza a kazáncserét, a másik, egyetlen házzal arrébb, nem.

Ebben egyébként a legkisebb meglepetés sincs, legalábbis akkor, ha az ember évek óta olvassa a kéményseprés szabályait. Nyilván a legtöbben nem követik napi szinten a szabályozás részleteit, így aztán hirtelen szembesülnek egy jókora kiadással.

A FŐKÉTÜSZ kéményseprője egy csepeli házban a kondenzációs gázkazánt és annak égéstermék-elvezető csövét ellenőrizi és fotózza

MTI / Marjai János

A probléma alapja egyszerű: 2016-ban, majd 2017-ben is átírták a kéményseprésről szóló törvényt. Akkor vezették azt be, hogy a családi házakban ingyenesen nézik át a kéményeket – igaz, csakis akkor, ha a tulajdonos a két felajánlott időpont közül valamelyikben ráér –, és azt is, hogy a családi házakban nem kötelező rendszeresen ellenőrizni a füstelvezetést, csakis akkor nézik meg, ha a tulajdonos ezt külön megrendeli.

Igen ám, de a vállalkozások székhelyeire nem vonatkozik ez a szabály. Ez már sok kisvállalkozás tulajdonosát is kellemetlen helyzetbe hozta, akik a saját lakcímükre jegyeztették be a cégük székhelyét. Rajtuk kívül pedig ott van a nagyjából 530 ezer egyéni vállalkozó, akiknek a lakcímük szinte kivétel nélkül egyben a vállalkozás székhelyének is számít.

MTI / Honéczy Barnabás

És a számuk egyre nő: 2016 júliusához képest, amikor az első új kéményseprési törvény életbe lépett, 118 ezerrel, az újabb változtatáshoz, 2018. január 1-jéhez képest 80 ezerrel több egyéni vállalkozó van Magyarországon. Vagyis hiába érvényes a szabály már lassan két éve, évről évre tízezrek szembesülnek az új helyzettel. Ráadásul az 530 ezer ember többsége feltehetően nem azért lett egyéni vállalkozó, mert ez sok opció közül a legjobb a számára, hanem mert nem volt más választási lehetősége.

Azt megerősítette kérdésünkre Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke is, hogy sok olyannal találkoztak, amikor egy újdonsült vállalkozót meglepetésként ér, hogy mostantól neki kell megrendelnie az ellenőrzést. De olyat is láttak, amikor egy mezőgazdasági, kinti munkákat végző cég emiatt változtatott telephelyet: rájött a cégvezető, hogy ha a munka alatt úgysem használnak fűtést, akkor semmi értelme olyan helyre bejelenteni a céget, ahol aztán fizethetne a kéményellenőrzésért.

Amikor a mostani szabályok bevezetése után sokan nem látták át a rendszert, a Katasztrófavédelem segített egy rendszerező közleménnyel. Mint írták, az számít, hogy családi vagy társasházról van-e szó, és hogy van-e oda cég bejegyezve, ez alapján négy csoportra lehet bontani az ingatlanokat:

• aki családi házban él, és oda nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet, annak a kéményseprés nem kötelező, de ha megrendeli, akkor ingyenes,
• aki családi házban lakik, és bejegyeztek oda céget, annak rendszeresen meg kell rendelnie az ellenőrzést (ha szilárd tüzelőanyaggal fűt, 1, ha gázzal, akkor 2 évente), és ezért fizetnie is kell,
• aki társasházban él, és oda nincs cég bejegyezve, ahhoz kérés nélkül érkezik a kéményseprő, és ingyen elvégzi az ellenőrzést,
• aki pedig társasházban él, de be van a lakásába jegyezve gazdálkodó szervezet, ahhoz kijön a kéményseprő megrendelés nélkül, de pénzért dolgozik. Ha a lakásnak saját kéménye van, akkor a teljes munkadíjat, ha a társasház gyűjtőkéményére csatlakoztatták, akkor a munka rá eső részét kell kifizetnie, például egy tízlakásos házban a teljes munkadíj tizedét.

Volt, aki arról számolt be: tévedésből mentek ki hozzájuk a kéményseprők (több postaláda és több csengő van a kapun, ezért azt hitték, hogy társasházról van szó, nem tudhatták, hogy jogilag egy családi háznak számít az épület). Ha már ott voltak, megnézték a kazánt, és azt mondták: inkább nem állítanak ki papírt arról, hogy ott jártak, mert akkor ki kellene fizetni a kiszállási díjat, így csak magánúton mondják el, hogy nem ártana kicserélni. De ez rámutat a rendszer másik problémájára is: hiába szeretnek spórolni az emberek és hiába "jó fej" egy kéményseprő, az sem lehet cél, hogy hosszú távon életveszélyessé váljon sok ezer magyarországi lakóház.

Pár ezer forintról milliósra szállhat el az ár

Maga a sormunka még csak nem is vészesen drága. A Katasztrófavédelem holnapján közzétette a díjszabási listáját, ebből is látszik, hogy a legtöbb esetben négyszámjegyű összegből kijön egy ellenőrzés, és a legnagyobb rendszerek átnézése is maximum 20 ezer forint. Ezzel nincs baj, az ember akkor nyúlhat mélyen a zsebébe, ha valamilyen alkatrészt, netán a teljes kazánt cserélni kell. Márpedig 2016 nyara óta csak a modernebb, biztonságosabb ErP minősítésű gázkazánokat lehet beszereltetni, és 2018 óta már a kémény átalakítása nélkül felszerelhető Turbo kondenzációs kazánokat sem lehet forgalmazni.

MTI / Marjai János

Így aztán 250 ezer forint alatt gyakorlatilag lehetetlen készüléket találni, a jobb kazánok ára viszont inkább 350-400 ezer forint között van. De ennyivel nem ússzák meg a tulajdonosok, kell egy gáztervező is, aki elkészíti a csere terveit, ezeket leadja a gázműveknek, majd a jóváhagyott gázszerelők listájáról – amelyet itt lehet megtalálni – ki kell választani valakit. Mivel pedig nem lehet csak úgy akárkit kihívni, és eközben jókora munkaerőhiány van ebben a szakmában is, a végeredmény nem is lehet kérdéses: a szerelők drágán dolgoznak, és jó sokat kell várni rájuk. A helytől is függ az ár, de nagy általánosságban elmondható, hogy a tervezés 100 ezer, a szerelés 150-300 ezer forint között jön ki. És akkor még reménykedhetnek, hogy a kémény vagy a csövek cseréjére nincs szükség, mert az újra több százezer forint lehet, vagyis millió fölötti is lehet a végösszeg.

AFP / DPA / David Ebener

A Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke szerint az igazán nagy baj az, hogy sokan tájékozatlanok és felelőtlenek. Hozzászoktak ahhoz, hogy a kéményseprő kijön magától, nem alakult ki a felelősségérzet, hogy kihívják őket. Pedig nemcsak a cégek székhelyeire, hanem a magánszemélyek házaiba, lakásaiba is vissza lehetne hozni a kötelező ellenőrzést – ahogy Vámos Csaba fogalmazott:

ha a büdzsé megengedi, legyen ingyenes, de a kötelezettséget fenn kéne tartani.

Ellenpéldaként Németországot hozta fel, ahol nem járnak maguktól a kéményseprők, de az emberek jelentős többsége pénzért megrendeli az ellenőrzést. Ha ez a rendszer Magyarországon működne így, Vámos szerint "tíz kéményseprő elég lenne" az egész országban. (Azoknak, akik Magyarországon megúszásra játszanak, a leglátványosabb példája a férfi, aki meg akarta vesztegetni a Katasztrófavédelmet, hogy ne kelljen a kéményét kijavíttatni, és ott bukott le, hogy levélben adta fel a húszezrest.)

Ami a cégeket illeti: az a tűzvédelmi hatóság szúrópróbaszerű ellenőrzésein bukhat ki, ha valaki nem rendelte meg a kéményellenőrzést. Ha nincs meg a szükséges tanúsítvány, akkor előbb csak 30 napos határidővel kötelezik a tulajdonost a pótlásra, ha ennek sem tett eleget, akkor egy kisebb, maximum 30 ezer forintos büntetés jöhet. Vámos erről azt mondta, a cél deklaráltan nem az, hogy agyonbírságolják az embereket, hanem az, hogy mindenkivel megértessék, az ő saját érdeke az, hogy biztonságos helyen éljen.