Nagyon úgy tűnik, hogy Persányi Miklós egy személyben vitte el a balhét a Pannon Park és benne a Biodóm körüli pénzügyi botrányért. A Főpolgármesteri Hivatal közleményében jelentette be, hogy Persányi lemond az igazgatói tisztségről. A szakember – néhány év megszakítással – összesen több mint 21 évig állt az intézmény élén.

A közleményben Persányi egészségi okokra hivatkozott, ezért március 1-jétől távozik a posztról. Megbízott főigazgatóként a jelenlegi operatív igazgató válthatja.

Életem hetvenedik évébe léptem, és az utóbbi hónapokban munkámban jelentkező rendkívüli terhelés egészségemet is próbára tette.

A következő időszakban még tovább növekvő feladatokat felmérve, és tapasztalva a szervezetemet érő negatív hatásokat, magasabb vezetői feladatamtól visszavonulok” – írta Karácsony Gergely főpolgármesternek címzett levelében.

„Az Állatkert és a Főváros szolgálatára most is éppúgy elkötelezett vagyok, mint amikor 26 évvel ezelőtt, amikor 1994. március 1-én beléptem az Állatkertbe, és megkezdtem főigazgatói munkámat. Szívesen támogatom kollégáimat a továbbiakban is, utódomat tanácsokkal, a szakmai közösségekbe bevezetéssel, illetve bármely igényelt módon segítem, erőmhöz mérten kész vagyok közreműködni az Állatkert fejlesztéseinek sikeres befejezésében, jövőbeni működtetésének előkészítésében” – tette hozzá Persányi.

Karácsony Gergely főpolgármester elfogadta a lemondást, egyúttal azt javasolja a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy a főigazgatói teendőkkel 2020. március elsejével Szabó Roland agrármérnököt, az intézmény operatív igazgatóját, a főigazgató általános helyettesét bízza meg.

A Fővárosi Közgyűlés legközelebb jövő szerdán ülésezik, ekkor dönthetnek a megbízott főigazgató személyéről, Persányi Miklós utódját nyílt pályázaton választják majd ki.

Elszállt költségek

A Pannon Park körüli vita akkor mérgesedett el igazán, amikor egy bejáráson Persányi bejelentette, hogy a nagyszabású beruházásra nem elég a kormány által biztosított 43,7 milliárd forint. Akkor úgy becsülete: további 20 milliárd forintra van szükség.

„Ha már építünk valamit, mondhassuk, hogy miénk Európában a legnagyobb” – ebből a nagyívű perspektívából nézte a Biodómot 2013-ban Persányi Miklós, aki az 1,7 hektáros épületbe szabadabban mozgó nagytestű állatokat, kétmillió literes cápamedencét és az egykori pannon ősvadon megidézését képzelte el. Az álmok egyre merészebbek lettek, a Budapesti Városvédő Egyesület Környezetvédelmi csoportjának vezetője, Garay Klára szerint akkor vált megalománná a Biodóm terve, mikor a parlament 2013-ban meghozta a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényt.

Túry Gergely

Az álmokhoz azonban pénz is kell: a 2012-ben 12 milliárdos projektként indult beruházás jelenleg ott tart, hogy 63 milliárdból talán meg lehet nyitni úgy, ahogy azt Persányi eltervezte, de még az sem biztos. Ennyi pénz nincs, a kormány megállt 43,7 milliárdnál, a főigazgató által decemberben kért plusz 20 milliárdot az elszálló összegeket értetlenül néző kormány és főváros sem akarja megadni.

Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára személyesen az állatkert igazgatóját okolta a kialakult helyzetért. Úgy nyilatkozott, Persányi

nagyon nehéz helyzetbe hozza nem is annyira a kormányt, inkább az országot”.

A már idézett Garay Klára az Átlátszónak nyilatkozva azt mondta, nem csak az ár ötszörös emelkedése botrányos, hanem az is, hogy hogyan költhetett el az állatkert ennyi pénzt mindenféle állami vagy fővárosi ellenőrzés nélkül.

A beruházást nemcsak a gazdasági igazgató vizsgálta, hanem Karácsony Gergelyék felkérésére az Enviroduna Beruházás és Előkészítő Kft.-t is megnézi, mennyiből lehet befejezni a projektet. Ez a vizsgálat 4-6 hónapig is eltarthat, a Fővárosi Közgyűlés épp jövő héten ad pénzt erre.

Az elszálló árak miatt nem véletlen ez a szoros fogás, hiszen mindeddig nem derült ki, hogy Persányi Miklós pontosan mire kéri az újabb 20 milliárdot. A HVG által az Állatkerttől kikért közérdekű adatigénylésre befutott válaszok alapján pedig úgy tűnik, Persányi vagy csak megtippelte a várható pluszköltség nagyságát, vagy továbbra sem akarja elmondani, mi mennyibe kerül, és hol számolták el magukat a kezdeti kalkulációkhoz képest.

Mindig erre vágyott

Persányi Miklós neve szinte összenőtt a Fővárosi Állat- és Növénykerttel, ami nem csoda, hiszen – kis kihagyással – összesen huszonegy évig volt az intézmény főigazgatója. Ráadásul Persányi már a HVG-nek 2003-ban adott portréinterjújában is arról beszélt, hogy ötödikes korában esett szerelembe az Állatkerttel, és azóta csakis állatkerti igazgató akart lenni.

Ez a vágy vezérelte már az óbudai Martos Flóra Gimnázium biológia tagozatára is, majd az ELTE biológia-népművelés szakára. Tanári pálya után 1976-tól a KISZ Központi Iskolájának instruktoraként „táboroztatással és vezetőképzéssel” foglalkozott, 1986-ban pedig a Környezetvédelmi Hivatalba, majd a minisztériumba invitálták főosztályvezetőnek. 1990-ben Humphrey-ösztöndíjjal az amerikai Cornell Egyetemen tanított, ahonnan a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz szegődött környezetvédelmi szakértőnek.

Fazekas István

A Fővárosi Állatkert főigazgatói székét 1993-ban nyerte el, amit csak a politikai kedvéért hagyott ott egy időre 2003-ban, amikor környezetvédelmi miniszter (később a vízügy is a területéhez került) lett a Medgyessy-kormányban, azt követően pedig Gyurcsány Ferenc kabinetjében.

Az állatkerti igazgatói székbe 2007 májusában tért vissza.

Persányiról egyébként kevesen tudják, de allergiás az állatszőrre, és csak a hüllők és a halak közelségét bírja huzamosabb ideig.

„Volt, hogy tévéinterjút kellett adnom a zsiráfházban, öt percig bírtam, aztán ki kellett mennem tíz percre levegőt venni” – mondta erről a HVG-nek.