A rendkívüli állapot váratlanul érte a budapesti vállalatok többségét: csupán ötödük rendelkezik vészforgatókönyvvel vagy tervvel a koronavírushoz hasonló válsághelyzetekre. A többiek 34 százalékánál már zajlik a szabályozás már kidolgozása, 15 százaléka még fontolgatja, hogy készítsen-e ilyen tervet.

29 százalékuk pedig egyáltalán nem foglalkozik vele.

Ugyanakkor kicsivel több mint felük már most is komoly zavarokat észlel a termelés, ellátási láncok és szolgáltatások terén.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) online kérdőív kitöltésére kérte a budapesti vállalkozásokat, hogy ezzel átfogó képet kapjon a járványügyi helyzet vállalkozásokra gyakorolt hatásáról és feltérképezze azokat a területeket, ahol a legnagyobb segítségre van szüksége a fővárosi kis- és középvállalkozásoknak. A felmérésben közel 2000 budapesti cég vett részt, a válaszadók 83 százaléka mikrovállalkozás, 15 százalék kis- és közepes vállalkozás, egy százalék pedig nagyvállalat volt.  

A kutatás részeredményeiből kiderült, hogy a megkérdezett cégek 93 százaléka nagyon kedvezőtlen (65%) vagy inkább kedvezőtlen (28%) hatást vár az elkövetkező 6 hónap üzleti kilátásaiban, bár a prognózis valamivel enyhül a cégméret növekedésének megfelelően.

A vállalkozások többféleképpen reagálnak a helyzetre: 33 százalékuk home office-t vezetett be (minél nagyobb a cég, annál nagyobb százalékban álltak át az otthoni munkavégzésre), 19 százalékuk fizetés nélküli szabadságra küldte az alkalmazottait, 12-12 százalékuk pedig munkaszerződés szerint kezeli a helyzetet, illetve fizetett szabadságot rendelt el.

Hogy milyen segítséget tartanának hasznosnak a vállalkozók? A cégek 40 százaléka támogatná egy olyan alap létrejöttét, amely válsághelyzetek esetén az átmeneti likviditási zavarok kezelésére alacsony kamatozású hitelt, garanciát nyújtana a vállalkozások számára a létszámtartás vállalása mellett.