Megállás nélkül zuhogott az eső Tatán, az ég csak délután három óra körül tisztult ki. Az Öreg-tó partja szinte rögtön megtelt élettel: voltak, akik kézen fogva sétálgattak, mások bicikliztek, vagy futottak, a vízen megjelentek a kajakosok is.

Egyikük azt kiabálta nekünk: “Ne épüljön ide semmi!”. Korábban egy arra sétáló idősebb pár is ugyanezt mondta. A nő, amikor részletes véleményét kértük, azt felelte, inkább csöndben marad, mert csak csúnya szavakat tudna ismételgetni.

Mindez jól jelzi, milyen most a közhangulat Tatán a tervezett tóparti beruházással kapcsolatban. Egy ötcsillagos, 120 szobás luxusszállodáról van szó, amelyet egy, a Hellt is tulajdonló személyek másik cége húzna fel alig néhány méterre a tó partjától, 24 milliárd forintból. Az Avalon Center Kft. egy májusi sajtótájékoztatón azt ígérte, hogy

• az Öreg-tó az építkezés után is körbesétálható lesz,
• a szálloda 19 méternél nem lesz magasabb,
• mélygarázsban lehet majd parkolni,
• és az épület nem takarja ki a népszerű Eötvös Gimnáziumot.

A helyieket azonban nem sikerült megnyugtatni, a beruházás ellen mondhatni, az egész város felhördült, de a környékről is sokan megmozdultak, hogy jelezzék: nem szeretnének egy monstrumot látni a parton. A civilek tiltakozását Szalay Ildikó családanya és Szeidemann Ákos helyi tanár indította el. Ők alapították a Stop Avalon! Tata nevű Facebook-csoportot, amelyhez néhány nap alatt majdnem 10 ezren csatlakoztak. A szerveződésnek ma már saját logója, matricája, pólója is van.

“Láttam egy sajtótájékoztatót online, amit a beruházó tartott a civil lakosság felé, én onnan tudtam meg azt, hogy mi készül ide. Már abban a pillanatban úgy gondoltam, hogy ez itt nem lesz jó, ez itt visszafordíthatatlan seb lenne ennek a tájnak, ezért én semmiképpen nem szeretném (...) És akkor azt gondoltam, hogy nekem itt valamit tennem kell civilként, pártfüggetlenként, lokálpatriótaként, természet-, környezet- és városvédőként” – mesélt a kezdetekről Szalay Ildikó.

Szeidemann Ákos szerint Tata mindig is arról volt híres, hogy a városban a természeti és az épített környezet is megfér egymás mellett, ezért aggódnak most sokan. “Szeretnénk, ha ez így maradna. A város az utóbbi években nem véletlenül kapott olyan minősítéseket, amiket jó lenne, ha sikerülne megőrizni” – tette hozzá.

Az Öreg-tó 1977-ben lett természetvédelmi terület, 1989-ben a Ramsari Egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé, majd 2004-ben az Európai Unió ökológiai hálózatába tartozó Natura 2000-es különleges madárvédelmi területté vált.

Tata 2010-ben a Biodiverzitás Fővárosa lett, 2018-ban pedig a világ 18 városának egyikeként Ramsari Város. A Ramsari egy nemzetközi egyezmény, amely a vizes élőhelyek védelmére jött létre. Szigorú kötelezettséggel azonban, ahogyan a többi cím, úgy ez sem jár, azaz nem elég az építkezés megakadályozásához.

Török Zsuzsa helyi újságíró szerint a civileknek az ügy érdekében a képviselőket kell meggyőznie arról, ne fogadják el a helyi szabályozási terv módosítását – így ugyanis a területen nem lehetne a jelenlegi terveknek megfelelő formában megépíteni a szállodát.

Éppen ezért először a képviselőknek írtak levelet, hogy szeretnének lakossági fórumot a kérdésben. “Talán a képviselők megszólításával rá lehet arra erősíteni, hogy ki-ki a saját körzetében tegyen azért, hogy legyen párbeszéd” – vélekedtek a civilek. Rajtuk kívül a Magyar Madártani Egyesület (MME) sincs elragadtatva az ötlettől.

Pribéli Levente, az egyesület helyi tagja a hvg.hu-nak azt mondta, telente sok tízezer vadlúd száll le itt, egy olyan tavat választva pihenőhelyül, amely már egyébként is körbe van építve. "Ezek a madarak nagyon félnek az emberektől, egyedülálló módon mégis itt szállnak le" – hangsúlyozta. Az MME álláspontja az, hogy az Öreg-tó és környéke különleges vidék, amelyet fontos lenne jelenlegi formájában megőrizni.

Ha mégis megépítik a szállodát, kevesebb lesz a zöldfelület, az építkezés rombolással járna, az épület hasznosítása pedig fény-, és zajszennyezéssel.

Most az történik, hogy az óriás gazdasági érdekek nem egyeznek meg a helyi érdekekkel, a helyi emberek jólétével

– mondja Pribéli Levente, aki szerint most mindennek az a jelentősége, “hogy végre azt tudjuk mondani, elég". Szerinte Tata most megmutathatja, hogy valóban az első helyen kezeli a természet védelmét.

Az ICOMOS, műemlékvédelmi szakmai civil szervezet is kiállt Tata épített-, és táji értékeinek védelme mellett, ezért az Öreg-tó partjára tervezett szállodai beruházás előkészítésének azonnali leállítására szólította fel a döntéshozókat. Közleményükben azt írták, megdöbbenéssel fogadták „az idegenforgalmi fejlesztésnek nevezett, túlméretezett, szállodaépítési programnak hírét, amely megvalósulásával Tata történeti településképében helyrehozhatatlan súlyos kárt okozna”.

Lemondások és gyors kinevezések

Ellenzéki képviselők az építkezés megakadályozása érdekében népszavazási kezdeményezést nyújtottak be, ám ebből egyelőre nem lett semmi. Két okból. Az egyik a koronavírus-járvány: március 31-én jelent meg a jegyző közleménye, miszerint a Helyi Választási Bizottság (HVB) csak a veszélyhelyzet után tud dönteni a kérdésben. Ezzel párhuzamosan a HVB összes rendes tagja is lemondott, így határozatképtelenség miatt sem lehetett volna dönteni a népszavazásról.

Mindez többekben gyanút keltett, ezért megpróbáltuk elérni az egykori HVB-tagokat, hogy megtudjuk, miért mondtak le. Három lemondott tagból kettővel sikerült beszélnünk. Dr. Szalai Margittól megtudtuk, ő még “jóval a tatai gondok” előtt mondott le, távozásának tehát semmi köze nem volt a népszavazáshoz. Langmár Istvánnét nem tudtuk elérni, Markos Anikóval pedig, bár meglehetősen hosszan beszéltünk, végül nem akart nyilatkozni.

Markos egyébként a Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara elnöke is. Ellenzéki képviselők ide is írtak levelet, neki címezték. “Nagy szükségünk lenne Önnek, mint a szakmaiságot képviselő független kamara vezetőjének a véleményére” – fogalmaznak a levélben. Markos a kamara elnöksége nevében – miután a levelet az elnökség megtárgyalta – azt válaszolta, „a Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamarának köztestületként az Önök által feltett kérdésekben szakmai véleményalkotásra hatásköre nincs”.

Bár a kamara nem mondott véleményt, a Helyi Választási Bizottság újra működik. Magyarán nincs akadálya annak, hogy döntsenek. Mint megtudtuk, a polgármester június másodikán “választotta meg” saját hatáskörben az új tagokat: normál esetben a képviselőtestületnek kellett volna döntenie, de a polgármester a veszélyhelyzetre hivatkozva inkább maga jelölte ki az új tagokat.

Az új jegyző – merthogy korábban a régi jegyző is lemondott – lapunknak a határozat kapcsán azt mondta, a polgármester “minden egyes döntés előtt megkérdezi az összes képviselőt elektronikusan, hogy véleményezzék az előterjesztést, és ez most is megtörtént”. Popovics Judit ellenzéki képviselő ezzel szemben lapunknak azt állította, ő tőlünk tudta meg, hogy megvannak a HVB új tagjai, erről előzetesen semmilyen levelet nem kapott.

Popovics Judit arról is beszélt, ő nem a szállodaberuházás ellen van, a helyszín a probléma. A hotelt szerinte a szintén tatai, bár nem a tóparton lévő Fényes fürdőnél is fel lehetne építeni. A strand egyébként idén először nem nyitott ki, az ellenzéki képviselő szerint azért, mert annyira leromlott állapotban van.

A Momentum helyi képviselője, Pusztai-Pintér Mónika arról beszélt, hogy az a 100 millió forint, amit a város éves szinten a beruházástól vár, mindössze 0,9 százaléka Tata éves költségvetésének, ami szerinte “semmiképpen sincs arányban a természetvédelmi terület feldúlásával, a város kulturális örökségének és a tó hangulatának tönkretételével”. Ő is azt mondta, a helyiek támogatnák, hogy a Fényes fürdőnél épüljön szálloda. Nevetve hozzátette,

ha oda tennék a hotelt, minden tatai Hellt inna.

Szerinte arra a környékre egyébként is ráférne a felújítás, a fürdő ugyanis nagyon lepukkant, a felújításra viszont nincs pénz.

A városvezetés szerint szükség van a szállodára

Michl József, a kormánypárti polgármester viszont arról tájékoztatott, hogy a Fényes fürdő és annak környéke is természetvédelmi terület, plusz „további gond ott az, hogy a honvédségnek a védőövezetében van, ezért ott nem lehet fejleszteni". A cég ezzel kapcsolatban azt közölte a városvezetővel, nagyon szívesen megvizsgálják azt a helyszínt is, de ragaszkodnak a tóparthoz. És hogy az Avalon Center Kft. miért épp oda építkezne? Erre a polgármester azt válaszolta, “az ingatlan a cég tulajdona, és szeretne ott építeni egy szállodát.” Az engedélyeztetést akár már most is megkezdhetné, mert a helyi építési szabályzat most is lehetővé teszi, csak nem akkora méretben, mint a bemutatott terveken szerepel. Ezért ahhoz még a város szabályozási tervét is módosítani kellene.

A polgármester elmondta azt is, Tatának nagy szüksége van egy ötcsillagos szállodára, ami ha megépül, „óriási előrelépés lesz Tata turisztikai vonzerejében”. Szerinte izgalmas, hogy egy nem kiemelt turisztikai térségben lévő várost nézett ki a beruházó magának. „Jónak tartom ezt a helyszínt is” – mondta, ugyanakkor hozzátette:

a bemutatott ötletkép az én tetszésemet még nem nyerte el. Azt kell megtalálniuk, hogyan lehet egy ilyen feladatot ellátó épületet úgy megfogalmazni, hogy az abszolút illeszkedjen az épített és a természeti környezetbe

– tette hozzá. “A telekre úgy kell építkezni és a közlekedést is úgy kell megszervezni, hogy ne érje kár a vadludakat és a természeti környezetet” – hangsúlyozta. Ezért határozatban szakhatósági véleményeket és tanulmányokat kért az ügyben. Ha ezek meglesznek, lakossági fórumot tartanak, majd összeülnek a képviselők is – ígérte.

Még semmi sem biztos

Tóth Róbert, az Avalon Center ügyvezetője a hvg.hu megkeresésére úgy reagált, elképedve állnak azelőtt, hogy noha egy, a tulajdonukban lévő magánterületen elképzelt előzetes vízió egy változatát mutatták be, azt egy, a beruházást ellenző csoport úgy állítja be, mintha végleges és eldöntött, konkrét tervvel álltak volna elő. Hangsúlyozta, hogy több, előzetes látványterv készült, végleges, konkrét adatokkal bíró azonban még nem. Hozzátette, hogy az Avalon Center minden beruházásánál a városvezetéssel és az illetékes hatóságokkal mindig együttműködött, minden műemlékvédelmi és környezetvédelmi szabályt, előírást betartott. Ez az esetleges tatai beruházás esetében is így lesz.

Azt is írta, hogy a beruházás megvalósítása esetén „minden valóban civil, és Tatáért dolgozó, valós párbeszédre hajlandó szervezettel felvesszük a kapcsolatot, és igyekszünk velük együttműködni. Ezzel szemben értetlenül állunk azelőtt, hogy egy egyértelműen politikai pártok háttérszervezésében létrejött ellenző csoportosulás mindent elkövet annak érdekében, hogy az elképzelés szintjén lévő beruházást a saját politikai céljára használja fel, és mindezt teljes valótlanságokra alapozva, mindennemű tényt kizárva kommunikálja”.

Szerinte a Facebookon szerveződött csoport létszáma fiktív, „a valóban tatai ellenzői csoport létszáma ehhez a számhoz képest alacsony”, nem éri el a 11 ezret. Hozzáteszi még, hogy Tatán két esetben szerveződött a lehetséges beruházás ellen demonstráció, „mindkét esetben magánterületen, és soha nem volt 150 embernél több”.

Így került a terület az Avalonhoz

A beruházás egyébként egy olyan telken valósulna meg, amelyen van egy lóistálló, amelyet eredetileg tehenészetnek használt az Esterházy család. Az ingatlant az 1950-es évek elején vesztették el, a területen állami gazdaság lett. A rendszerváltás után magánkézbe került, és azóta több tulajdonosa is volt már.

A terület 2006-ban a Worldinvest Kft.-é lett, majd 2019 szeptemberében a Worldinvest Zrt.-é. Utóbbi a kft. jogutódja, és a cégpapírok alapján 2020. január 8-ig Fülöp Lászlóé volt, tőle került az Avalon Centerhez és Tóth Róberthez. Ha leegyszerűsítjük a történteket, mondhatjuk, hogy Fülöp László eladta egy olyan cégnek a területet, amely részben a Hell tulajdonosaihoz köthető. Az Avalon néhány héttel később, január 27-én jelentette be, hogy szállodaláncot hoz létre, és az egyik általuk kinézett helyszín Tata. A hírek szerint Balatonföldvár és Zamárdi is versenyben volt. Hogy miért nem lettek befutók, arról kérdeztük a két Balaton-parti önkormányzatot, de egyelőre nem kaptunk választ.

Fülöp Lászlótól nemcsak ez az ingatlan, de cégbirodalma ékköve, az Envirotis Holding is elkerült áprilisban. A cégcsoport elsősorban ipari és egyéb veszélyes hulladékok ártalmatlanításával és hasznosításával, valamint környezetikár-mentesítéssel foglalkozik, igen sikeresen: 2018-ban és 2017-ben is 2 milliárd forint fölötti nyereséggel zárt. Az Envirotis Holdingot egy Mészáros Lőrinchez köthető tőkealap vásárolta meg. Fülöp a hvg.hu-nak ezt úgy kommentálta, anyagi okai voltak annak, hogy eladta az ingatlant. “Ha ezt a területet hasznosítani akarja az ember, az komoly összegbe kerül. Milliárdos nagyságrendű ráfordítást igényelt volna. Mi ezt nem is tudtuk volna rászánni, és nem is akartuk” – tette hozzá. Elmondta azt is, amikor az eladásról szóló döntés megszületett, szóba sem került, hogy mi épülhet a területen. Fülöp utalt arra is, hogy bár a cégbíróság a változást idén januárban jegyezte be, a terület eladásával kapcsolatban korábban állapodtak meg. Kérdésünkre, hogy van-e összefüggés aközött, hogy az Envirotis Holdingot és a területet is eladta, azt mondta, nincs. Hozzátette, a területet birtokló céggel kapcsolatos egyeztetések korábban voltak, mint az Envirotis Holding eladása.