A Magyar Turisztikai Ügynökségre (MTÜ) bízta a kormány az Airbnb-szolgáltatás feltételeinek kidolgozását. A kezdeményezést a főváros is támogatja, mert az Airbnb és társai alávágnak a hosszú távú lakáskiadásnak, így pedig elszabadultak a fővárosi albérlet- és lakásárak. A 24.hu azt írja, hogy a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének kezdeményezésére a kormány és az MTÜ vizsgálja a lehetséges szabályozás módját.

Flesch Tamás, a szállodaszövetség elnöke elmondta, ők úgy tudják, sem a kormány, sem a tervezet kidolgozására felkért MTÜ nem tervezi a rövid távú lakáskiadás tilalmát. Korlátozásra, szabályozásra viszont Flesch szerint szükség van, mivel a szállodák versenyhátrányba kerültek a lakáskiadókkal szemben.

Flesch valószínűnek tartja, hogy időbeli korlátozásokat vezetnek be, azaz meghatározzák, hány napra lehet vendégeket fogadni egy rövid távú lakáskiadásra szolgáló ingatlanban. A szállodaszövetség elnöke arra számít, hogy akár néhány héten belül döntés születhet az ügyben.

A 24.hu azt írja, hogy Budapesten 2015 őszén 5200 szállást kínált az Airbnb, ez a szám mostanra kis híján megduplázódott.  Az Ingatlan.com tavaly megvizsgálta, hogyan hatott a lakbérekre a lakáshotelek térnyerése. A Forbes által közölt adatok alapján egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díját havonta átlagosan 13-27 ezer forinttal drágította meg az Airbnb elburjánzása a belső kerületekben. Ezt pedig a főváros is tarthatatlannak gondolja, a 24.hu-nak küldött válaszból kiderül, hogy a Fővárosi Önkormányzat támogatja a rövid távú lakáskiadás korlátozását.

Mint a portálnak írták, a nagyobb városokban világszerte napirenden van a lakások turisztikai célú hasznosításának a korlátozása, „és ez a fentiek miatt helyes és indokolt”. A főváros szerint az, hogy a városlakóknak legyen lehetőségük lakni valahol – úgy, hogy annak költségeibe nem mennek tönkre – elsőbbséget élvez a gazdasági részérdekekkel szemben.

A portál úgy tudja, hogy a főváros vezetése nemcsak az időbeli korlátozást tartja elfogadhatónak, hanem az egy kézben levő lakások számán alapulót is.

Ugyanakkor a közös cél ellenére a Fővárosi Önkormányzat azt írta a 24.hu-nak, hogy a turisztikai ügynökség eddig nem kereste meg őket a tervezet kidolgozásával kapcsolatban.

Az Orbán-kormány is időkorlátban gondolkodhat, és öt turisztikai szakmai szövetség is azt vetette föl áprilisban a kabinetnek, hogy a fővárosi szállodaipar válságból való kilábalását nagyban segítené, ha a magánlakások rövid távú bérbeadását újraszabályoznák, és évi 120 napban, a főszezon idejére (május 15-szeptember 15.) korlátoznák a kiadható napok számát.