Az iparban kissé ugyan romlott az elmúlt időszaki termelés megítélése, a termelési várakozások és a rendelésállomány – beleértve az exportrendeléseket is – megítélése viszont sokat javult – olvasható a GKI Gazdaságkutató által az Európai Unió támogatásával készített felmérésben, amely szerint a növekedés fő akadálya továbbra is a kereslethiány.

Az építőipari bizalmi index június óta egy rendkívül szűk sávban mozgott. Októberben a magasépítők kilátásai javultak, de a mélyépítőké romlottak. Az előző háromhavi termelés megítélése nem változott, a rendelésállományoké kissé romlott.

A kereskedelmi bizalmi index értéke a július–októberi időszakban egy szűk sávban ingadozott, októberben éppen enyhén nőtt. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése októberben javult, míg a rendelések várható alakulásáé kissé romlott.

A szolgáltatói bizalmi index októberben harmadik egymást követő hónapja csökkent a koronavírus-válságot követő kilábalás júliusi csúcspontja után. Októberben egyaránt rosszabb lett az általános üzletmenet, az elmúlt időszaki és a várható forgalom megítélése, mint szeptemberben.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága októberben erősödött, azaz a létszám növelését tervező cégek aránya beérte a létszám csökkentésével kalkulálókét. A javulás a kereskedelmi és szolgáltató cégeknek köszönhető.

Mindezek ellenére a lakosság körében viszont tovább erősödött a munkanélküliségtől való félelem.

Az áremelési törekvés az iparban és az építőiparban gyengült, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság jövőjének megítélése az üzleti szférában októberben összességében javult, ami az ipari és kereskedelmi cégek kissé erősebb optimizmusának köszönhető.

A legborúlátóbbak az építőipari cégek. A lakosság is pesszimistább lett.

Az emberek októberben saját pénzügyi helyzetük alakulását a szeptemberinél rosszabbnak, megtakarítási képességüket viszont kissé jobbnak érezték.