„A koronavírus-járvány minden eddiginél látványosabban mutatott rá, hogy a megfelelő informatikai háttér gyakorlatilag bármely helyzetben, minden korosztály életét megkönnyíti. A kormány a mindennapokban, a munkában és tanulásban egyre kevésbé nélkülözhető digitális hozzáférés lehetőségét teremti meg a magyar emberek számára az ingyenesen letölthető Digitális Jólét Szoftver Alapcsomaggal” – jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese.

Amit adnak: útmutatók, blokkolás, hasznos linkek

A bejelentés nagyon jól hangzott, a digitális hozzáférés valóban egyre fontosabb, sőt lassan létszükséglet, a szoftver pedig jellemzően drága mulatság, a kormány pedig ingyen odaadja. Végre komolyan veszik a lakosság digitális felzárkóztatását – gondolhatta az egyszeri magyar polgár.

Schanda Tamás azt mondta, hogy a csomag „használói jelentős összeget takaríthatnak meg a nyílt forráskódú operációs rendszer és szoftverek alkalmazásával”. Ezen a ponton nyilvánvalóvá vált, hogy

átverésről van szó, a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szoftverek ugyanis alapból ingyenesek, vagyis a kormány olyasmit ad ingyen, amihez maga is ingyen jutott hozzá.

Igaz, Schanda bejelentése szerint a kormány, illetve az alapcsomagért illetékes Digitális Jólét Programot vivő állami cég valami értéket azért adott a csomaghoz, többek közt az időseket segítendő nagyobbra lehet venni a betűméretet. Az állítható betűméret emberemlékezet óta minden, grafikus interfésszel rendelkező program sajátja, szóval erre egy miniszterhelyettesnek kár büszkének lennie.

Valódi hozzáadott értéket sejtetett Schanda nyilatkozata alapján:

• a telepítést és a használatot segítő útmutatók vannak benne,
• a gyermekek számára biztosított fiókokban a tűzfalbeállítások nem engedik betölteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által veszélyesnek minősített oldalakat,
• webböngészőben a legfiatalabbak felhasználói igényeit és a szülők elektronikus ügyintézését támogató, hasznos linkgyűjtemény található.

Szépen felpántlikáztak egy sima, ingyenes Linuxot

Az ingyenes alapcsomag honlapja az élesedés első napjának reggelén sajnos még egyáltalán nem volt elérhető, majd délelőtt is csak dadogva kezdett elindulni, így a felajzott érdeklődőknek várniuk kellett, hogy megtudják, pontosan mi is van a csomagban:

• Linux Mint 20 Ulyana testre szabott operációs rendszer,
• levelezőprogram (e-mail kliens – Thunderbird),
• webböngésző (Chrome és Firefox),
• zenelejátszó és médialejátszó,
• dokumentumszerkesztő (LibreOffice Writer),
• táblázatkezelő (LibreOffice Calc),
• előadás-készítő (LibreOffice Impress),
• naptárt kezelő alkalmazás,
• jegyzetek készítését biztosító alkalmazás.

A lista alapján teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy

egy teljesen hétköznapi, számtalan forrásból számtalan formában és változatban ingyenesen elérhető Linux-csomagot próbál a kormány úgy eladni, mint amivel a 21. századba katapultálja a magyar embereket.

Valójában ilyen formában a csomag létezése teljes mértékben indokolatlan és indokolhatatlan, hiszen:

1. Letöltéséhez és a telepítés előkészítéséhez (egy pendrive-ra való feltöltéshez) működő, internetkapcsolattal rendelkező számítógép szükséges.
2. A működő számítógépen értelemszerűen van operációs rendszer, vagyis a felhasználónak jó eséllyel nincs szüksége másikra.
3. Esetleg egy másik számítógépre telepítheti a szoftvert, de mivel az számtalan forrásból, számtalan változatban ingyenesen elérhető, a felhasználónak nincs szüksége a kormányra.

Egyébként a Linuxnak (vagy legalábbis legtöbb variánsának) kisebb, sőt egyes variánsoknak jelentősen kisebb az erőforrásigénye, mint a legelterjedtebb Windows operációs rendszernek. Ezért egy Linux ideális operációs rendszer egy régebbi, elavult, a Windows igényeivel már megbirkózni képtelen hardverrel rendelkező számítógép, laptop feltámasztásához. Ami különösen jól jöhet akkor, amikor a járvány miatti kényszerű home office és távoktatás miatt egy háztartásban hirtelen nem egy, hanem két, három vagy négy működő számítógépre van szükség.

A kormány erre – és a számtalan, ingyen elérhető variánsra – akár már a járvány kitörésekor felhívhatta volna a figyelmet.

Ehelyett majd egy évvel később egy enyhén megreszelgetett csomagot próbál a saját, komoly intézkedéseként eladni.

Mindenesetre az alapcsomag honlapja idővel elérhetővé vált, és le lehetett tölteni a pakkot. Aminek telepítésre való előkészítése nem triviális feladat, a letöltött fájl ugyanis egy ISO formátumú képfájl – nem fénykép, hanem az a kép, amit az adatok CD-re vagy DVD-re égetve mutatnak. Egy külön programmal kell ebből a képfájlból az operációs rendszer telepítéséhez szükséges fájlokat kinyerni és felmásolni egy pendrive-ra.

Itt már jól jön a honlapon kínált tájékoztató videó. Azért érdemes megjegyezni, hogy a Linux telepítését nem most találták ki, ilyen tájékoztatót aki akar, talál eleget. Ez videó formában van, tudja, amit tudnia kell, elkészítése valószínűleg pont annyi időbe telt, mint amilyen hosszú – kb. két perc.

Szóval a telepítés előkészítése és a telepítés nem triviális feladat, de azért az átlag (vagy akár az átlagnál kevésbé kompetens) felhasználó számára megoldható feladat.

Élő oprendszer a pendrive-on, ami mindent lát

Ha megvan a telepítő pendrive, csak be kell dugni a kikapcsolt számítógép valamelyik USB-portjába, és be kell kapcsolni a gépet. Az nem számít, hogy a gépre van-e másik operációs rendszer telepítve, alapbeállítás szerint először a külső háttértárakon keres (telepítendő) operációs rendszert, és ha talál, azt indítja el.

Jelen esetben a telepítő pendrive úgynevezett live USB, vagyis ugyan korlátozott, de élő, működőképes operációs rendszer van rajta, ez indul el, nem pedig a belső háttértárra történő telepítés. Az elinduló, a „kormány által ingyen adott” operációs rendszer egy sima Linux Mint, aki látott már ilyet, annak maximum a háttérképnek beállított Digitális Jólét plakát okozhat meglepetést. Egyébként annak is, aki még nem látott ilyet, ez a Linux-változat nagyon hasonlít a Windowsra és nagyon felhasználóbarát.

Itt azért egy dolgot muszáj megjegyezni, ugyanis potenciálisan hatalmas biztonsági résről van szó.

Mivel ekkor a Linux még a pendrive-ról fut, a számítógép belső tárhelyét kívülről látja, és módosítani tudja.

Ha a belső tárhelyen van telepített operációs rendszer (mondjuk Windows), amelyet a felhasználó napi szinten használ, akkor a pendrive-on futó Linuxból a Windows minden fájlja látható és elérhető. Az alábbi képernyőfotón például olyan képernyőfotó-fájlok láthatók, amelyeket a Linuxban készítettünk, majd a Linux fájlkezelőjével egyszerűen átmásoltunk a Windows Képek mappájába (amely a Windowson keresztül csak a felhasználói fiókba történő jelszavas belépéssel elérhető).

Ez technikailag nem biztonsági rés, sőt a Windows (vagy más, telepített operációs rendszer) meghibásodása esetén az egyik legegyszerűbb lehetőség a személyes fájlok kimentésére az, ha egy másik, live USB-n futó operációs rendszerről férünk hozzá a háttértárhoz. (Amit csak az akadályoz meg, ha az ott tárolt adatok titkosítva vannak.)

Jelen helyzetben azért mindenki tartsa észben, hogy ezt a másik, live USB-n futó, és a háttértárhoz hozzáférő operációs rendszert Magyarország Kormánya módosította. Hangsúlyozzuk:

nem állítjuk, hogy bármiféle adatlopás (vagy akár ilyesmire irányuló kísérlet) történne, csak azt, hogy ez nem zárható ki százszázalékig.

Feltéve persze, hogy mindeközben a számítógép csatlakozik az internethez.

Akár a Windows mellé telepíthető

Ez a veszély nem fenyeget, ha valaki olyan gépen indítja el a pendrive-ot, amit amúgy nem használ, és amin nincsenek személyes adatai, dokumentumai. Egyébként a pendrive-on található Linux minden további nélkül használható tovább így, live USB-ként. Sőt a pendrive-ot lehet akár egyik gépről a másikra vinni, így a felhasználó ugyanazt az operációs rendszert (szó szerint ugyanazt a példányt ugyanazokkal az adatokkal) használhatja otthon, a munkahelyén stb.

Aki nem akar a live USB-módnál maradni (lassabb, és kevesebb tárhely áll rendelkezésre), az folytathatja a Linux teljes telepítését. Erre a Linux két lehetőséget kínál fel: vagy teljesen tisztára pucolja maga előtt a háttértárat, mielőtt feltelepül, vagy kialakít magának egy külön részt (partíciót), megőrizve a háttértáron talált adatokat, beleértve az esetleg már telepített más operációs rendszert. Ami lehet mondjuk Windows, és onnantól a Linux és a Windows egymás mellett él telepítve, a felhasználó pedig választhat, mikor melyiket akarja használni. (Egyébként az egymás mellett társbérletben élő operációs rendszerek is látják egymás fájljait, legalábbis Linux alól a Windowsba feltétlenül be lehet látni, ez fordítva nem feltétlenül igaz a fájlrendszerek különbözősége miatt.)

Magára az operációs rendszerre és a szoftvercsomagra kár szót vesztegetni, az oprendszer sima Linux Mint, a levelezőrendszer a Linuxban szokásos Thunderbird, az irodai csomag a Linuxban szokásos LibreOffice. A torrent kliens a Linuxban szokásos Transmission (a torrentezés az illegális fájlmegosztást konnotálja, pedig legális tartalmakat is lehet torrenttel megosztani és letölteni).

A webböngésző a Linuxban szokásos Firefox, illetve elérhető a Chrome linuxos verziója, a Chromium.

A kormánymédia levelezőrendszere csak becsúszott

Visszatérve a kormány által a Linuxhoz kínált extrákra, vagyis:

• segédanyagok,
• gyerekeknek nem való weboldalak gyárilag letiltva,
• hasznos linkek gyűjteménye.

Segédanyag nincs sok – igaz, nincs is szükség sokra. Nem rosszak, de nem is jók, sok időt nem pazarolhattak az elkészítésükre. Ártani biztos nem ártanak. Afölött nem lehet elsiklani, hogy már a szoftvercsomag honlapján a Freemail levelezőrendszert ajánlják használni. A Freemailről azt kell tudni, hogy a szebb és népszerűbb napokat látott levelezőrendszer az Origo hírportálhoz tartozik – jelen állás szerint az Origo kiadója, a New Wave Media Group Kft. üzemelteti. Ez azt jelenti, hogy

a Freemail a kormányközeli médiaholding, a KESMA tulajdonában van,

miután Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám 2018 végén odaajándékozta az egész Origo-csoportot az alapítványnak.

Versenyjogi aggályokat azért felvet, hogy egy, a kormány által ingyenesen kínált és nem mellesleg intenzíven reklámozott csomag egy többé-kevésbé piaci vállalkozás szolgáltatását kínálgatja, miközben említést sem tesz róla, hogy létezik jobb és népszerűbb (ugyan nem magyar gyártmányú) konkurencia. De miután a magyar versenyhivatal szerint azzal sincs semmi gond, ha maga a miniszterelnök promózza a Tippmixet, ez csak puszta megjegyzés.

Szinte már az a kérdés, mit nem blokkolnak

A gyerekeknek nem való weboldalak beépített tiltása (amelyhez gyerek felhasználói fiókot kell létrehozni telepítés után) már elég érdekesen sikerült. A tiltott weblapok közt van például az Origo, ami egyrészt azért furcsa, mert az Origo elvileg nem pornóoldal, hanem hírportál, illetve az amúgy erősen tolt Freemail társoldala. Persze a gyakorlatban a kormánypárti áthangolás óta két dolog lett hangsúlyos a portálon: a szex és a propaganda. Ennek szemléltetéséül íme néhány cím, amelyek egyszerre, egymástól nem messze voltak láthatók a címlapon:

• „Gyurcsányék a törvényeket is megsértik, hogy a vakcinák ellen kampányolhassanak”
• „Tóth Andi elárulta, mitől olyan formás a feneke – képek”
• „Székelyföld hitet, erőt és gyökeret adott, Magyarország pedig szárnyakat”
• „Fehérneműben, kócosan fotózták Cserpes Laurát”
• „Letartóztatták a migránst, akinek gyerekpornót találtak a telefonján Budapesten – videó”
• „Heidi Klum meztelenül ült be a stúdióba – videó”

A csomag honlapján található hivatalos tájékoztatás szerint a „tűzfal beállításai közt tiltásra kerültek a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács által veszélyesnek minősített oldalak” valójában nagyon úgy tűnik, hogy a tiltólista több, nyilvános blokkolási listából lett összeollózva. A blokkolt oldalak közt akad olyan, amelyik már réges-rég nem is működik. És

sikerült blokkolni olyan oldalakat (mármint az Origón kívül), mint a Google fájlmegosztója, a Drive, a szintén szebb napokat látott, de még működő online tamagocsi, a Teveclub, vagy az nlcafe.hu.

De ez csak a jéghegy csúcsa, a lista egy 100 megabájtos fájlt ad ki, szóval hatalmas, szinte már az a kérdés, mit nem blokkoltak, nem pedig az, hogy mit igen. Egyébként rengeteg pornót is blokkoltak, szóval ez végülis rendben van.

Ajánlatok a Videától Radics Petiig

Végül a Digitális Jólét Program által kínált utolsó, hozzáadott értéket képviselő dolog a webböngésző kezdőképernyőjén elhelyezett „hasznos linkek” gyűjteménye. Ez legalább annyira érdekes történet, mint a blokkolt oldalaké. Az ügyintézéshez ajánlott oldalak még rendben vannak, olyanokat találni itt, mint az Ügyfélkapu vagy a NAV.

Pixabay

Az egyéb hasznos oldalak közt a Wikipédia mondjuk még teljesen helyén van, de a Freemailt itt is sikerült elhelyezni. Plusz a Videát – ami az Origo, vagyis a KESMA videómegosztó platformja, így ugyanazok az aggályok felvethetők vele kapcsolatban, mint a Freemailnél. Plusz ott van az az apróság, hogy a magyar interneten a Videa az egyik legnagyobb nem hivatalos pornólelőhely, sőt hemzseg az elég nyilvánvalóan illegálisan, szerzői jogokat sértve feltöltött felnőtt videóktól. Persze minden videómegosztón előfordulnak illegális tartalmak, de mondjuk a YouTube jelentős energiákat és pénzeket fordít ezek eltávolítására és távol tartására.

A gyerekeknek ajánlott oldalakat a készítők korcsoportok szerint rendezték csokrokba. Különösen a kisebbeknek sok játékot is ajánlanak – az nem egészen világos, miért pont a Play Store-linkjükkel, a Play Store ugyanis az Android alkalmazásboltja, ami egy másik operációs rendszer, így onnan Linuxra nem lehet telepíteni.

Egyébként a játékok közt akad, amelyik már nem elérhető. Sőt az összes link között akad oldal, amelyik már nem elérhető. Általában véve az egész linkgyűjtemény úgy fest, mint amit egy-két-(három) teljesen hétköznapi ember könyvjelzőiből söpörtek össze különösebb szakértelem, sőt különösebb energiabefektetés nélkül. Ez főleg az idősebbeknek szánt csokrokban egyértelmű, itt egyebek, például a népszerű TheVR YouTube-csatorna mellett a HVG Tech rovatát ajánlják – amit ezúton is köszönünk.

Epic Games

A nagyobb gyerekek szeme elé pedig már komolyabb játékokat is odakínálnak, mint például az online Csábításból jeles, a Fortnite vagy a Sims. Valaki valamiért azt gondolhatta, hogy a 15 évesnél fiatalabbak ha híreket olvasnának, az leginkább Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc újságja, a Nemzeti Sport lehet.

A nagyobbakból már kinézik, hogy az időjárás-jelentő oldalak (és persze a Nemzeti Sport) mellett a BBC-ről vagy a The Guardianről is tájékozódhatnak. (Reméljük, senki nem üti meg a bokáját, amiért a kormányzati csomagban angol nyelvű és liberális irányultságú híroldalakkal mételyezik a magyar ifjak elméjét.)

Akárki állította vagy akárkik állították össze a linkgyűjteményt az ízlésükre nem lehet panasz. A magyar YouTube-ról Radics Peti például tényleg rendkívül szórakoztató tud lenni, az angol fertályról a The Slow Mo Guys szintén jó, a mozifilmeket parodizáló animációs How It Should Have Ended-csatorna pedig szinte kivétel nélkül kiváló.