Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Januárban 5 százalékosra nőtt a munkanélküliség, ami 0,8 százalékpontos emelkedés – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentésében. 2020 decemberében 200 ezer munkanélküli volt az országban, 2021 januárjában már 238 ezer. Három hónapos átlagban számolva most ért vissza a munkanélküliség arra a szintre, ahol a járvány második hulláma előtt, a 2020. július-szeptemberi időszakban volt.
A KSH a gyorsjelentés kiadásával egyidőben frissítette a részletesebb adatokat tartalmazó Heti Monitorát is. Ebből az derül ki, hogy ha nem csak a munkanélkülieket, hanem az inaktívokat és az alulfoglalkoztatottakat is figyelembe vesszük, a járvány kitörése óta még soha nem voltak annyian munka nélkül Magyarországon, mint januárban. Az első járványhullám tavaszi csúcspontján sem, akkor a „munkaerőtartalék” 465 ezer főnél tetőzött – most januárban elérte a 476 ezer főt.
Az inaktívok és az alulfoglalkoztatottak figyelembe vétele azért indokolt, mert a járvány, illetve az amiatt bevezetett korlátozások különleges helyzetet teremtenek, amit nem tudnak jól lefedni a békeidőben megfelelő statisztikai definíciók. Például aki a járvány miatt nem keres munkát vagy nem tudna munkába állni, az inaktívnak minősül, nem pedig munkanélkülinek, holott a szó köznapi értelmében munkanélkülinek neveznénk. Ez a jelenség különösen április környékén torzította a statisztikákat, amikor az őszinél szigorúbb korlátozások mellett sokan fizikailag nem voltak képesek munkát keresni.
Egyébként januárban az inaktívok száma is drasztikusan megugrott, összesen 195 ezren tartoztak e csoportokba. A járvány kitörése óta csak egy hónapban, áprilisban volt magasabb a számuk, 212 ezer.
A munkaerőpiaci helyzet valójában még ennél is rosszabb lehet, a KSH ugyanis egyelőre nem közölte, januárban hányan dolgoztak részmunkaidőben, illetve hogyan alakult a ténylegesen ledolgozott órák száma. Sok vállalkozás részmunkaidős foglalkoztatással, szabadságolásokkal igyekszik kihúzni a járvány végéig – a decemberi számokon már látszott, hogy nagyon sok munkavállalót érintenek ilyen megszorítások, a helyzet pedig aligha lett jobb januárban.
Ugyan a kormány tagjai, elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter az ország jó mutatóit (köztük a munkaerőpiaci mutatókat) hangsúlyozták, még az amúgy inkább – gyakorta túlzó – optimizmusáról közismert jegybank is arra figyelmeztetett már ősszel, hogy 2021 első felében jelentősen nőhet a munkanélküliség (sőt ők már 2020 végére jelentős növekedést vártak).
A kormány felől nem érkezett arra utaló jelzés sem, hogy újabb programot vagy programokat terveznének indítani a veszélybe került munkahelyek megmentése érdekében, mindössze meghosszabbítják a sokat kritizált, korlátozott ágazati bértámogatást. A vállalkozások (egy része) vehet fel kedvezményes hitelt, ha akar.
