Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Nemcsak a munkanélküli, hanem az inaktívnak besorolt munka nélkül lévő magyarok száma is megugrott januárban, összességében már rosszabb volt a helyzet, mint a tavaszi első hullám idején.

Januárban 5 százalékosra nőtt a munkanélküliség, ami 0,8 százalékpontos emelkedés – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentésében. 2020 decemberében 200 ezer munkanélküli volt az országban, 2021 januárjában már 238 ezer. Három hónapos átlagban számolva most ért vissza a munkanélküliség arra a szintre, ahol a járvány második hulláma előtt, a 2020. július-szeptemberi időszakban volt.

A KSH a gyorsjelentés kiadásával egyidőben frissítette a részletesebb adatokat tartalmazó Heti Monitorát is. Ebből az derül ki, hogy ha nem csak a munkanélkülieket, hanem az inaktívokat és az alulfoglalkoztatottakat is figyelembe vesszük, a járvány kitörése óta még soha nem voltak annyian munka nélkül Magyarországon, mint januárban. Az első járványhullám tavaszi csúcspontján sem, akkor a „munkaerőtartalék” 465 ezer főnél tetőzött – most januárban elérte a 476 ezer főt.

Az inaktívok és az alulfoglalkoztatottak figyelembe vétele azért indokolt, mert a járvány, illetve az amiatt bevezetett korlátozások különleges helyzetet teremtenek, amit nem tudnak jól lefedni a békeidőben megfelelő statisztikai definíciók. Például aki a járvány miatt nem keres munkát vagy nem tudna munkába állni, az inaktívnak minősül, nem pedig munkanélkülinek, holott a szó köznapi értelmében munkanélkülinek neveznénk. Ez a jelenség különösen április környékén torzította a statisztikákat, amikor az őszinél szigorúbb korlátozások mellett sokan fizikailag nem voltak képesek munkát keresni.

Egyébként januárban az inaktívok száma is drasztikusan megugrott, összesen 195 ezren tartoztak e csoportokba. A járvány kitörése óta csak egy hónapban, áprilisban volt magasabb a számuk, 212 ezer.

A munkaerőpiaci helyzet valójában még ennél is rosszabb lehet, a KSH ugyanis egyelőre nem közölte, januárban hányan dolgoztak részmunkaidőben, illetve hogyan alakult a ténylegesen ledolgozott órák száma. Sok vállalkozás részmunkaidős foglalkoztatással, szabadságolásokkal igyekszik kihúzni a járvány végéig – a decemberi számokon már látszott, hogy nagyon sok munkavállalót érintenek ilyen megszorítások, a helyzet pedig aligha lett jobb januárban.

Ugyan a kormány tagjai, elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter az ország jó mutatóit (köztük a munkaerőpiaci mutatókat) hangsúlyozták, még az amúgy inkább – gyakorta túlzó – optimizmusáról közismert jegybank is arra figyelmeztetett már ősszel, hogy 2021 első felében jelentősen nőhet a munkanélküliség (sőt ők már 2020 végére jelentős növekedést vártak).

A kormány felől nem érkezett arra utaló jelzés sem, hogy újabb programot vagy programokat terveznének indítani a veszélybe került munkahelyek megmentése érdekében, mindössze meghosszabbítják a sokat kritizált, korlátozott ágazati bértámogatást. A vállalkozások (egy része) vehet fel kedvezményes hitelt, ha akar.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Már a román főügyészség vizsgálja az úzvölgyi temető elfoglalásának ügyét

Már a román főügyészség vizsgálja az úzvölgyi temető elfoglalásának ügyét

Kecskemét fideszes polgármestere nem szeretne ellenzéki előválasztást

Kecskemét fideszes polgármestere nem szeretne ellenzéki előválasztást

Budapest maga vizsgáltatja meg az oltások hatékonyságát 1500 embernél

Budapest maga vizsgáltatja meg az oltások hatékonyságát 1500 embernél