Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
„Láttam már novemberben, hogy baj lesz” – indokolta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy miért rendelt a kormány a 13 millió nyugati vakcinaadag mellé 3,5 millió keleti adagot. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón kérdésre válaszolva kifejtette, mi alapján „látta” a miniszterelnök előre a bajt.
Gulyás sokszorosan hangsúlyozta, hogy a közös uniós vakcinaszerződések „titkosak”, azokat „titkosították”, ezért ő nincs abban a helyzetben, hogy konkrét adatokat hozzon nyilvánosságra. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy ezzel szemben a magyar kormány az átláthatóság jegyében nyilvánosságra hozta a keleti szerződéseket (vagyis kevéssé hivatalos módon Gulyás egyszerűen kiposztolta azokat a Facebookra). Ehhez muszáj megjegyezni, hogy a kormány és az állami szervek, intézmények tetszőleges ügyekben rutinszerűen tagadják meg adatok és dokumentumok kiadását üzleti titokra hivatkozva. Arról nem beszélve, milyen természetességgel titkosítja a kormány és az országgyűlés olyan aprónak éppenséggel nem nevezhető projektek dokumentumait, mint a Budapest–Belgrád vasút vagy az új paksi atomerőmű.
Orbán és a kormány előrelátására a miniszter két magyarázatot mondott:
- Az uniós szerződések (amelyek közül az AstraZenecával kötött ismert) minden felelősséget a vevőre, vagyis az EU-ra és a tagállamokra hárítanak,
- Az EU más országokhoz, például Izraelhez képest későn kötötte meg a beszerzési szerződéseket. „Feltételeztük, hogy a késlekedésnek ára lesz” – mondta Gulyás.
Ami az utóbbit illeti, tény, sajnos vannak olyan országok, amelyek előbb kötöttek megállapodásokat. Ennek is köszönhető, hogy az unió lemaradásban van a lakosság átoltásával például Izraelhez, az USA-hoz vagy az Egyesült Királysághoz képest.
Előbbit illetően mind a brit, mind az uniós AstraZeneca-szerződés nyilvános rövidített formában. A kettő nagyon hasonló, de tény, a briteknek sikerült valamivel szigorúbb szankciós feltételeket beépíteni. Ez is magyarázhatja, hogy az AstraZeneca inkább az uniós szállítások teljesítésével vállalta be a késést.
Mivel a magyar kormány nyilvánosságra hozta a keleti szerződéseket, van összehasonlítási alap arra, ügyesebben szerződött-e, mint Brüsszel:
- A kínai vakcinákat egy gyanús közvetítőcégen keresztül veszi az állam, elég borsos áron. Hogy a beszerző cég maga milyen feltételekkel szerzi be a vakcinát a kínai féltől, az nem ismert.
- Az orosz beszerzés direkt és árban is kedvezőbb. Azonban a vitákat a szerződés az orosz jog szerint írja elő rendezni, illetve bármilyen vitát az Orosz Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt kell rendezni, nemzetközi fórumokhoz nem lehet fordulni (ahogy pedig az nemzetközi kontraktusok esetében bevett megoldás).
