Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A reklámszakma a tartalékait bedobva mentette a menthetőt 2020-ban, de a kommunikációs cégek nagy bajban vannak. Marketingkommunikációra közel 16, reklámokra 2,8 százalékkal kevesebb pénzt költöttek tavaly, mint 2019-ben, ráadásul az állami költések nagyban meghatározzák, hova mennyi pénz érkezik.
240 milliárd forintot költöttek a hirdetők a magyar médiában 2020-ban, 2,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban – mutatta be a Magyar Reklámszövetség az MRSZ Médiatortát. A Kommunikációs torta, vagyis minden külső marketingkommunikációs költés 401,9 milliárd forint volt, 15,8 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben.
Nem meglepő, hogy a járványt a digitális platform úszta meg a legkisebb károkkal, ez volt az egyetlen szegmens, amely még növekedni is tudott, 5,5 százalékkal. De ebből sem a magyar szereplők profitáltak, a nagy globális szereplőknek adtak a hirdetők több pénzt, a hazaiaknak 0,2 százalékkal kevesebb jutott, mint egy éve. Így az online hirdetésekre költött pénz 59 százaléka a globális szereplőkhöz került; 2016 óta minden évben 2 százalékponttal nőtt ez az arány.
Az sem csoda, hogy a járványügyi korlátozásokat a reklámbevételeket nézve a mozi szenvedte meg a legjobban, ott 59 százalékkal kevesebb pénzt fizettek a reklámokért a hirdetők. A rádiók reklámbevételei 11, a sajtóé 10,6, a tévéké 3,8 százalékkal esett vissza, a közterületi reklámokra pedig 10,2 százalékkal kevesebbet költöttek.
Ami a sajtót illeti: a teljes árbevétel 2020-ban 101 milliárd forint volt. Ebből 53 milliárdot jelentett a lapeladás, 37 milliárdot a hirdetési bevétel, 11,5 milliárdot pedig a kiadók online bevételei.
Az is kiderül a számokból, hogy az állam változatlanul komolyan befolyásolja a reklámpiacot. Pontos számokat egyelőre csak tévés reklámpiacról közölte, ott az állami költések 11,4 százalékkal nőttek 2019-hez képest, az összes tévés reklámköltés 14 százalékát az állam adta. A digitális költéseknél is a „jelentősen emelkedő” állami reklámköltések segítettek, ráadásul a közlemény megfogalmazása szerint
mindez meglehetősen egyenlőtlenül segítette a különböző szereplőket, voltak olyanok, akiket semennyire, míg másokat pedig jelentős mértékben.
Ha azonban nem csak a reklámokra költött pénzt nézzük, hanem az összes kommunikációs kiadást, akkor látszik igazán, hogy nagy a baj. Gulyás János, az MRSZ elnöke ezt úgy fogalmazta meg:
„a Covid-válság miatt elinduló brutális lejtmenetet 2020-ban a reklámszakma jól és példamutatóan reagálta le a tartalékait bedobva és a lehetőségeket megragadva. De ez csak ideiglenesen tartható fent minden területen, hiszen paraszthajszálon függnek és a közeli összeomlás szélén állnak egyes területek”.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Még felszólítás sem hangzott el, semmilyen módon nem szankcionálhatók a résztvevők - állítja Horváth Lóránt ügyvéd.
Karácsony Gergely tekintélyt szerzett, Magyar Péternek sikerült elkerülnie a fideszes kelepcét – csak egyetlen vesztese van a szombati napnak.
Budapest erős jelzést küldött a hatalomnak – így értékelik a világsajtóban a Pride eseményeit.