Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A trieszti kikötőberuházásra létrehozott állami projektcég, az Adria Port Zrt. egymillió euró (napi, 346-os árfolyammal számolva 346 millió forint) veszteséggel zárta a 2020-as évet – derül ki a cég beszámolójából. A veszteséges működés nem meglepő, a kikötőépítés előtt álló cégnek bevétele nincs, kiadása viszont van, hiszen már bérel egy irodát Triesztben, vannak alkalmazottai (már 3 is) és különféle szolgáltatásokat vesz igénybe.
Sőt szolgáltatásokra költötték a legtöbbet, összesen 710 ezer eurót, ezen belül a legtöbbet, 531 ezret az ügyvédi költségek vittek el. Az irodabérlés ehhez képest csak 42 ezer eurót vitt el. Fizetésekre összesen 135 ezer eurót költöttek.
Ahogy a HVG megírta, 2020 végén, másfél évvel azután, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter kész tényként bejelentette azt, tényleg sikerült lezárni a tranzakciót. Az ügylet természetesen látszik az Adria Port beszámolójában, a cég gazdagabb lett 23,6 millió euró értékű telekkel és épülettel. Illetve lett egy 1,9 millió euró értékű vállalati részesedése – ez az Aquila nevű olasz cég 100 százalékos tulajdonrésze, ebben a cégben van a megvásárolt kikötőüzemeltetési koncesszió.
Az Adria Port továbbá 85 ezer euró értékben könyvelt bútorokat, számítástechnikát, gépeket. 1,4 ezer euró értékben Microsoft programokat. A félmillió forint Microsoft programokért tulajdonképpen nem sok, egy vállalati Win10 licenc egyetlen eszközre 80 ezer forint.
Az Adria Port a nagybevásárlással sem költekezett ki, még mindig van 16 millió euró bankbetétje. Ehhez persze kellett a szintén decemberben végrehajtott 15 millió eurós (vagyis 5,5 milliárd forintos) tulajdonosi (vagyis állami) tőkeemelés.
A kikötői terület és a koncesszió (amely egyébként 2074-ig él, így már rég nem 60 éves, ahogy a külügyminiszter bemutatta) ugyan végre a magyar állam tulajdonába került, de működő kikötő és logisztikai központ még jó ideig nem lesz ott – ha egyáltalán lesz. A külügyminisztérium januárban elismerte a HVG-nek, hogy a terület fejlesztéséről még meg kell állapodni az olasz hatóságokkal, csak ezt követően kezdődhet majd a kivitelezés.
Nincs sok értelme a trieszti magyar kikötőnek, de legalább jó drága lesz
Könyv szerinti értéküknél jóval drágábban vesz területet és kikötői jogosultságot a magyar kormány Triesztben. Elvileg azért, hogy a tengerentúli exportot segítse, a létesítmény azonban a jelek szerint erre nem lesz alkalmas. Az ügyletet lezártként emlegetik, de valójában ez sem igaz. Az viszont biztos, hogy az olaszok hálásak lehetnek Orbánéknak az üzletért.
