Január elején sajtótájékoztatón vázolta elképzeléseit az erzsébetvárosi önkormányzat arról, hogyan képzelik el a hetedik kerület bulinegyedből kultúrnegyeddé való átszabását. A tömegitató jellegű szórakozóhelyekkel telerakott Belső-Erzsébetvárosban a 2010-es évek eleje óta probléma, hogy a közmondásos, romkocsmákban merengő bölcsészek után megszállták a kerületet az ugyancsak közmondásos, brit legénybúcsús hordák, akiknek a dorbézolása élhetetlenné tette a környéket a helyi lakosoknak. Rájuk építve pedig felfutott a kerület körúton belüli részén a drogkereskedelem, és vele együtt megszaporodtak a lopások, rablások is.

Az előző, fideszes kerületvezetés nem, hogy nem feküdt keresztbe a féktelen bulizásnak, de hallgatólagosan még támogatta is, mivel egy módosítással kivonta Belső-Erzsébetvárost a kötelező éjféli záróra hatálya alól. Ám amikor a DK-s Niedermüller Péter 2019-ben kiütötte a polgármesteri székből Vattamány Zsoltot, megfordult a széljárás a városrészben. Niedermüller az élhetőbb környezetet követelő kerületi lakók pártjára állva hadat üzent a bulinegyednek, és az elmúlt években a koronavírus-járvány hullámai közepette is meghozott olyan intézkedéseket, melyek elkezdték ellehetetleníteni a hajnalig tartó veretést és az erre a modellre építő szórakozóhelyeket. Ilyen volt a „minden idők legszigorúbbjaként” elhíresült csendrendelet, de az sem segítette az erzsébetvárosi vendéglátózást, hogy a fővárosi kerületek közül Erzsébetváros volt az egyetlen, mely nem adta át az útszéli parkolóhelyeket terasznak, amikor beltéren még nem lehetett vendégeket fogadni.

Éjféltől vége a bulinak: életbe lép a csendrendelet a VII. kerületben, sokan még engedély nélkül maradtak

Éjféltől csak külön engedéllyel lehetnek nyitva a VII. kerület szórakozóhelyei, azonban tudomásunk szerint sok hely még várja a visszajelzést az önkormányzattól. Van, aki csak szóbelit kapott, így elég nagy a bizonytalanság a zárórával kapcsolatban. Arról többszöri ígéret ellenére sem kaptunk pontos számokat az önkormányzattól, hogy hány hely kapott mentességet az éjféli zárás alól, egy hete a kérelmezők harmadáról döntöttek.

Az eddigi intézkedések tehát inkább szóltak a megrendszabályozásról, mint az alkotásról, de tavaly végül összeállt az Erzsébetváros Kulturális Negyed Koncepció, mely már a kerület fejlesztési terveit mutatja be. Az önkormányzati honlapon elérhető dokumentum tényleg még csak terveket jelent, hogy az elképzelésekből mi fog megvalósulni, és hogyan, az még sok mindentől függ. Érdemes azonban közelebbről is megnézni, hogy a koncepció szerint hogyan akarja lerángatni magáról a sörfoltos pólót a kerület, annál is inkább, hogy a későbbiekben lássuk, ez mennyire bírt találkozni a helyi lakosok és vállalkozások elképzeléseivel.

Stiller Ákos

Újjászületés három irányból

A bulinegyedben működő szórakozóhelyek tulajdonosai előszeretettel hozzák azt az érvet a hely elcsendesítésének terve ellen, hogy a kocsmáik és egyéb vendéglátó egységeik óriási bevételt hoznak a fővárosnak és a kerületnek, és rengeteg turista kifejezetten a szórakozásról elhíresült Belső-Erzsébetváros miatt látogat Budapestre.

Tény, hogy a bulinegyed komoly bevételi forrás, csak nem mindegy, kinek. Úgy tűnik, a kocsmárosok maga a kerület szempontjából jócskán túlbecsülik a jelentőségét. A városvezetés érdeklődésünkre azt írta, nemzetgazdasági becslések vannak a buliturizmus bevételeiről, ezek szerint az évente 5-6 milliárd forintot hoz. A kerület közvetlenül ehhez köthető anyagi haszna pedig nehezen számszerűsíthető, de az szerintük megállapítható, hogy a vendéglátásból, vendégéjszakákból befolyó közvetlen adóbevétel az önkormányzat költségvetéséhez képest "elhanyagolható nagyságrendű". Így már érthető, hogy ők valójában szívfájdalom nélkül engedik el ezt az egészet – azt azonban kihangsúlyozták, hogy nem céljuk semmiféle "leépítés", a kerület a minőségi vendéglátást akarja előre lendíteni.

Nem lett kevesebb a drog, a garázdaság, vagy a rablás attól, hogy „megrendszabályozták" a hetedik kerületet

Nem lett élhetőbb a bulinegyed az elmúlt egy évben.

Ezt pedig három irányból valósítanák meg: először is, erősen rámennének a helyi zsidó örökség, kultúra kidomborítására, másodszor, felkarolnák a fiatal designereket, és ezzel együtt a hagyományos mesterségeknek is nagyobb megjelenési felületet biztosítanának, harmadszor pedig Erzsébetvárost a kreatív ipar egyfajta "inkubátorházává" alakítanák – itt lényegében szintén a bemutatkozás, megjelenés lehetőségét adnák meg a pályakezdő művészeknek, illetve támogatnák a startupok megtelepedését a kerületben.

Azt pedig hiányként fogalmazta meg a koncepció, hogy kevésbé hangsúlyos a tudományos élet támogatottsága, konferenciák, tudományos szimpóziumok jelenléte a kerületben, pedig itt működik az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara, a METU, a Gyógypedagógiai Főiskola, az Állatorvosi Egyetem és még további intézmények, tudományos pályán tevékenykedő civil szervezetek. Szóval ezt a területet is felvillantották, mint lehetséges fejlesztési irányt.

Máté Péter

De hova?

Egy csomó új helyet vizionálnak tehát a koncepcióban, ezeknek pedig egy csomó új ingatlan kell. Azt már a 2020-ban elfogadott Erzsébetváros Gazdasági Program, Fejlesztési Terv 2020–2024 is megfogalmazta, hogy az üzlethelyiségek bérbeadásánál szem előtt tartják a kulturális negyed kialakításának szempontjait, azt pedig a friss koncepció mondja ki, hogy a felmerülő helyigény egy részét használaton kívüli, nem lakás céljára szolgáló önkormányzati ingatlanokkal fednék le.

Össze is szedték, melyek jöhetnek szóba. A 2021. szeptemberi állapotot felmérve összesen 659 ingatlant listáztak, melyek között van minden a 20 négyzetméteres, utcai bejáratú pincétől a Rottenbiller utcában egészen egy hatalmas, 896 négyzetméteres tetőtéri egységig, mely a Holló és a Dob utca sarkán álló épületben állt üresen a lista készítésekor (aki teljes ingatlan-állományra kíváncsi, az a koncepció 86. oldalától böngészheti).

Mint fentebb említettük, elsősorban kiállítóterek, közösségi irodák születhetnek meg ezekben az ingatlanokban, de ugyanúgy nyílhat műterem, próbaterem és előadótér is az aktivizált önkormányzati helyiségekben. A koncepció szerint a frissen végzett művészek karrierjének beindításához sokszor elég csak az, hogy megmutatják magukat, erre lenne több lehetőségük az új helyeken, de a már meglévő, üzemelő kulturális terek – kávézók, színházak, művészklub – is helyet adhatnak ezeknek, a kerületi vezetés közreműködésével.

Reviczky Zsolt

A kerületi vállalkozásokat is segíteni akarják, de az önkormányzat az adókedvezményeket nem tartja valódi segítségnek. Leginkább az induló vállalkozások, "kreatív közösségek" segítésére akarnak rámenni, ennek érdekében egy önkormányzati fenntartású közösségi iroda ötlete is felbukkan a koncepcióban, ahol piaci ár alatt kínálnák az alapszolgáltatásokat.

Vannak olyan ingatlanok, amiket már eleve ki is szemeltek hasznosításra. Ilyen a tavaly szeptemberben bezárt, addig az idősek nappali klubjaként működött Akácos udvar, a Király utca 11.-ben pedig már ki is találták, hogy műteremházat alapítanának, kedvezményesen bérelhető műtermekkel. Itt a földszinten a K11 Művészeti és Kulturális Központ működik, őket nem is háborgatnák, de az épület további része és az udvara jelenleg kihasználatlan, ezekre a részeket hasznosítanák. Mondjuk az építmény többi része nem véletlenül hever parlagon, mert bár nem életveszélyes, de eléggé leromlott állapotban van, és a teljes helyreállítása feltehetőleg túl sokba kerülne. A koncepció szerint ugyanakkor a műteremházas fejlesztések olcsón megúszhatók.

Kiszemelték még a Klauzál tér 6. szám alatti ingatlant is, ami kiállítótértként már szintén használatban van, de a városvezetés szerint csak félig-meddig. Többet is kihoznának belőle, az egész ingatlant galériává tennék, K6 Galéria néven hivatkoznak rá, ez lenne a kerülethez kapcsolódó fiatal és érett művészek kiállítótere.

A Csányi utca önkormányzati ingatlanjait pedig célzottan adnák bérbe "judaicaboltok, a zsidó-izraeli gasztronómia, képzőművészet, irodalom képviselői részére". És mivel az utca nem túl forgalmas, felmerül, hogy hétvégenként vagy havi egy alkalommal le is lehetne zárni, és akkor bolhapiacot vagy akár kertmoziestet is lehetne rendezni rajta.

Hernádi Levente Haralamposz

És miből?

Annak a több mint 600, listázott önkormányzati ingatlannak egy leválogatott részét kizárólag kulturális, művészeti programok megvalósítására vagy kézműves, designer termékeket értékesítő vállalkozásoknak adnák bérbe. De a válogatásba be nem került ingatlanok pályáztatásánál is pluszpontot érne a kulturális hasznosítás.

Az önkormányzat szerint már önmagában ez egyfajta kedvezménynek tekinthető, de lesznek egyéb ösztönzők is a kiszemelt csoportoknak – ezek egy része már most működő könnyítéseket bővítene tovább. Például az önkormányzati lakások és egyéb ingatlanok bérbeadásáról szóló rendelet már ma is biztosít kedvezményt a kulturális célú hasznosításra, az igazolt felújítási költségek a bérleti díj ötven százalékáig levonhatóak – ez a kedvezmény is a tovább bővítendők között van, közölte lapunkkal a kerületi vezetés. Arról még nem döntöttek, hogy milyen mértékű lenne a további kedvezmény.

Arról a januári sajtótájékoztatón esett szó, hogy a kerület kedvezményeket biztosít majd azon vendéglátó egységeknek, melyek partnerek lesznek a kulturális/kézműves projektek bemutatásában. Emellett pályázatokat indítanának, de nemcsak kulturális programok létrehozására, hanem portálfejlesztésre és zöldítésre is. Az utóbbit azért tartják fontosnak, mert így olyan területeken is létrejönnek zöldfelületek, ahol az önkormányzatnak nem lenne lehetősége zöldíteni.

A koncepció azt is kimondja, hogy a kultúra szolgálatába állított ingatlanok rövid távon nem tudnak rentábilisan működni, hosszú távon lehet gazdaságélénkítő hatásuk a kerületben. Hogy mikorra hozhatja be magát az átszabott kerület, arra egyelőre nincsenek becslések, de az önkormányzat érdeklődésünkre azt írta, hogy nemzetközi tapasztalatokból kiindulva, előzetes becslések alapján 2-3 éven belül már "jól látható eredmények várhatók".

Máté Péter

Többet akarnak a bulinegyed megfésülésénél

Erzsébetváros három részből áll, de – érthető okokból – mindenki csak a körúton belüli részéről beszél. A koncepció változtatna ezen, a lehetőségekhez mérten Középső-Erzsébetvárost és Külső-Erzsébetvárost is felfuttatnák. Ezekre a területekre azért nehezebb bombasztikus turisztikai megoldásokat vizionálni, a koncepció mindenesetre leírja, hogy az önkormányzati ingatlanok kulturális, kézműves célra való bérbeadásánál előnyt élvezhetnek az itteni ingatlanok, mert cél a kerület kulturális kínálatának kiegyensúlyozása.

Ezzel együtt pedig a kerület idősebb lakosainak is kedvezni akarnak. A hivatalos adatok szerint Erzsébetváros öregedő kerület – ez annyiban csalóka, hogy sok fiatal él itt, bejelentett lakcím nélkül – és egy széles körű, 2020-as felmérés szerint a 39 év alattiak 52 százaléka elégedett a kulturális felhozatallal, de a 60 év felettieknek csak a 39 százaléka. A felmérés kitért arra is, hogy mit várnak a polgárok a kerület vezetésétől, itt a „bővíti a kulturális programok kínálatát” opciót a válaszadók 58 százaléka választotta.

Ezért is szerepel a tervek között a körúton kívüli kerületrészek felélesztése. Azt a városvezetés lapunk érdeklődésére tette hozzá, hogy a 60 év feletti korosztály igényeit elsősorban az önkormányzati fenntartású intézetek tudják biztosítani, ezekhez biztosítanának az eddiginél nagyobb hozzáférést. A koncepció egyébként még azt is felveti, hogy, mivel az idősebbek kevésbé használnának ki egy tematikus honlapot, alapítani kellene egy kerületi kulturális folyóiratot is.

A rebrandelés része az is, hogy új kerületrészneveket akarnak meghonosítani az eddigiek helyett, de erről már tavaly decemberben hírt adtak. Így Belső Erzsébetvárost Király-negyedre keresztelnék, Középső-Erzsébetváros lenne az Erzsébet-negyed, Külső-Erzsébetváros vagy köznapibb nevén Csikágó pedig az István-negyed nevet kapná, a legfontosabb útvonala, az István utca után.

Reviczky Zsolt

Még minden képlékeny

A Kulturális Koncepció persze csak lehetőségeket és ajánlásokat fogalmaz meg, ezt az önkormányzat is kihangsúlyozta, amikor a további lépésekről érdeklődtünk. A prioritások, az ütemterv, a finanszírozás és a megvalósíthatósági tanulmány majd a Cselekvési Tervben áll össze, annak az elkészítését pedig még a megvalósíthatóságra vonatkozó gazdasági elemzés és egy társadalmi egyeztetés is megelőzi.

A kocsmárosokat eddig nem kérdezték meg a fazonátszabási tervekről, a koncepciót bemutató sajtótájékoztatón sem tértek ki rájuk, de az önkormányzat szerint ez most megváltozik. Mint írták, a társadalmi egyeztetésben nemcsak a lakosság és a terület szakértői véleményét kérik ki, de egyeztetnek az itt működő vállalkozásokkal, így a vendéglátó- és szórakozóhelyekkel is. Ez a társadalmi párbeszéd az önkormányzat szerint "heteken belül" elindul Erzsébetvárosban.

A lakosság bevonása a tervek szerint egyébként nem áll majd meg az előzetes egyeztetésnél. A kerületi vezetés az egyik követendő, külföldi példaként Milánót azonosította, ahol az önkormányzat szerződést kötött egy crowdfunding platformmal, és az ő javaslatukat figyelembe véve választottak ki 22 városfejlesztési projektet. Ezek a projektek aztán közösségi finanszírozási kampányt indítottak a platformon, a kampányaikat pedig a városvezetés is megtámogatta. Ha összejött nekik a kért összeg fele, akkor a város a másik felét kipótolta – 22-ből végül 16 projektnek ez sikerült is. Az erzsébetvárosi koncepció még nem tett konkrét javaslatokat ennek a gyakorlatnak a honosítására, mindenesetre figyelemreméltó módszernek látják arra, hogy esetleg bevonják a lakókat a kerület befektetési döntéseibe.