Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A német Rheinmetall hadiipari vállalat engedélyt kért 100 régi Marder gyalogsági harcjármű (képünkön) Ukrajnába történő exportjára – közölte egy védelmi forrás a Reuters hírügynökséggel hétfőn. A cég felújítást követően, a következő hónapokban szállítaná le a járműveket. Ez lenne az első nehézfegyver-szállítmány Németországból Ukrajnába.
A Rheinmetall lépése arra kényszeríti Olaf Scholz német kancellárt, hogy egyértelműen állást foglaljon arról, lehet-e nehézfegyvereket közvetlenül Németországból Ukrajnába küldeni, mivel a Marder-üzlethez az általa elnökölt nemzetbiztonsági tanács jóváhagyása is szükséges.
Még ha a nemzetbiztonsági tanács zöld utat is ad az üzletnek, akkor sem mennek vele sokra az ukránok, hiszen a Mardereket ugyan a Rheinmetall gyártja, ám a beléjük való lőszereket egy svájci cég, Svájc pedig féltékenyen őrködik a semlegessége fölött. A háború kezdetén az ország maga is támogatásáról biztosította az Oroszország elleni szankciókat és ígéretet tett arra is, hogy nem segít kijátszani azokat, ugyanakkor továbbra is következetesen tartja magát ahhoz a szabályhoz, amely szerint nem hajlandó háború sújtotta területre fegyvert szállítani. A svájci Sonntagszeitung lapnak nyilatkozva az ügyben illetékes berni Gazdasági Államtitkárság (SECO) szóvivője elmondta, hogy két megkeresést kaptak Németországból lőszerek ukrajnai exportjára vonatkozóan, és mindkettőt elutasították az ország semlegességére és a hadianyagok kereskedelmével kapcsolatos jogszabályokra hivatkozva.
A Rheinmetall vállalat neve ismerősen csenghet azoknak is itthon, akiket mérsékeltebben érdekel a haditechnika, hiszen a vállalat elnök-vezérigazgatója, Armin Papperger néhány napja, Jászai Gellért felkérésére beült a 4iG Nyrt. tanácsadói bizottságába. A kezdeményezés nem derült égből csapott le, a Rheinmetall még januárban szerzett 25 százalékos tulajdonrészt a magyar infokommunikációs cégcsoportban.
Az orosz–ukrán háborút követő hírfolyamunkat alább találja:
Blinken és Austin Kijevbe látogatott, tűz ütött ki egy brjanszki olajraktárban - percről percre a háborúról
Antony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter az első két amerikai vezető, akik a háború sújtotta Ukrajnába látogattak. Több robbanás rázta meg hajnalban az oroszországi Brjanszk városát, egyes értesülések szerint az olajraktár mellett egy tüzérségi depó is a lángok martalékává vált. Kövesse percről percre tudósításunkat a háborúról.
