Célegyenesbe érkezett a magyar nemzeti kutatóűrhajós-program, 244 jelentkezőből immár megvan, hogy ki az a 4 ember, aki részt vesz a további felkészülésben az űrrepülésre – jelentette be nemrég Szijjártó Péter űrügyminiszter. A kormány az amerikai Axiom Space-szel együttműködésben hajtja végre a missziót. A küldetés keretében a leendő magyar űrhajós mintegy 31 napon át hajtja végre azt a 8 tudományos kísérletet, amelyet magyar egyetemekkel közösen választottak ki a programra, és 12 magyar fejlesztésű műszert visz majd magával a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az Axiom Space és az amerikai űrkutatási és űrhajózási hivatal (NASA) közötti tárgyalások alapján az űrrepülés várható időpontja a jövő év vége vagy 2025 eleje lesz.

AFP / Stefani Reynolds

Török, magyar két űrbarát

A magyar űrhajós valójában inkább űrturista lesz.

Az Axiom Space-nek ugyanis nincsenek saját eszközei, misszióit bérelt eszközökkel-eszközökön hajtja végre jó pénzért. Az első misszió (Ax-1) a SpaceX Crew Dragon űrhajójával vitt föl négy embert az ISS-re, a parancsnokon kívül fejenként 55 millió dollárért. A tervek szerint idén májusban induló Ax-2 szintén Crew Dragon űrhajóval visz négy embert az ISS-re. Köztük lesz John Shoffner befektető, autóversenyző, pilóta, valamint két szaúdi űrhajós.

A magyar asztronauta az Ax-3-on kaphat helyet, valószínűleg az első török űrhajós oldalán.

Az Axiom leszerződött az Egyesült Arab Emírségekkel is, sőt olyan együttműködési megállapodást írtak alá, mint Magyarországgal. Ám az ő űrhajósuk nem az Ax-3-on kap helyet, hanem a NASA Crew-6 missziójával ment az ISS-re március elején, ahol a tervek szerint őszig tartózkodik majd.

A SpaceX Dragon Crew-6 küldetés tagjai Nemzetközi Űrállomáson 2023. március 3-án.

AFP / NASA TV

A fentiek alapján úgy fest, mintha a magyar kormány a nagy nemzetközi sporteseményekkel bemutatott gyakorlatot követné: a pénz nem számít, a lényeg, hogy látványos legyen, és hatalmas nemzeti sikerként kommunikálható. Ez jellemzően diktatúrákra, féldiktatúrákra jellemző magatartás, amelyek egy része (például az arab olajországok) ezt megengedhetik maguknak, más részüknél (például Magyarország) pedig nem számít, hogy a látványeseményekre elköltött csillagászati összegeknek lenne jobb helyük, mondjuk a szociális ellátórendszerben.

Drága kerülőút a magyar űrhajósnak

Biztos, hogy az Axiom megrendelőinek és partnereinek egy részénél fontos szempont a PR-lehetőség (“a Fidesz embert küldött az űrbe”), de azért a cég messze többet ambicionál nemzeti zászlókkal felcicomázott űrturizmusnál. Együttműködő partnere Magyarország és az Emírségek mellett Új-Zéland, Olaszország és Kanada is. Kanada különösen fejlett űriparral rendelkezik, hogy mást ne mondjunk, a kanadai űrügynökség résztvevő az ISS-en, még ha a legkisebb is. Egyébként épp ezért társulnak be az Axiomhoz: kanadai űrhajós csak pár évente juthat fel az űrállomásra.

Áttételesen Magyarország is részese az ISS-programnak, mint az Európai Űrügynökség (ESA) tagja. Épp ezért azért

magasba szaladt pár szemöldök, amikor Szijjártó Péter decemberben az ESA miniszteri szintű tanácsgyűlésén jelentette be, hogy Magyarország az Axiommal küld embert az űrbe.

A szemöldökök még magasabbra szaladtak annak hírére, hogy erre 100 millió dollárt (jelenlegi árfolyamon mintegy 34 milliárd forintot) szán. Az ESA-gyűlés egyik célja ugyanis a szervezet következő hároméves költségvetési keretének megállapítása volt. A tagországok összesen 17,8 milliárd dollárt dobnak össze –

Magyarország 91 millió dollárral száll be, ami egyrészt kevesebb, mint az Axiom-projektre szánt 100 millió, másrészt kevesebb, mint a 2019-ben felajánlott összeg.

Szijjártó bejelentésének időzítése különösen kellemetlen volt, amennyiben az ESA-gyűlésen mutatták be az európai asztronauták új generációját. Az ESA öt űrhajóst, illetve további 11 tartalékost választott ki az állomány megerősítésére. Az ESA asztronautáinak reális esélyük van kijutni az űrbe, az űrügynökség ISS-partner, illetve a NASA Artemis névre keresztelt Hold-programjában is részt vesz. Az ESA egyelőre nem jelölte meg, pontosan mely űrhajósai mely Artemis-missziókon kapnak helyet, az biztos, hogy az Artemis-2-n lesz egy kanadai asztronauta. Ez lesz egyébként az első emberes Artemis-küldetés, amely meg fogja kerülni a Holdat, várhatóan 2024 őszén. Nagy valószínűséggel a magyar Axiom-asztronauta előbb fog följutni az ISS-re, mint az új ESA-asztronauták bármelyike akár az állomásra, akár egy Artemis-küldetéssel a Holdra.

Az Axiom hozzáépít az ISS-hez

Tény, annak esélye, hogy magyar jelentkezőből ESA-asztronauta legyen csekély, nagyságrendekkel kisebb, mint megszerezni az Axiom-megállapodásban vásárolt helyet. És egyáltalán, a magyar űripar lehetőségei meglehetősen korlátozottak az ESA-ban, ahol főszabály szerint a tagországok nagyjából a szervezet költségvetéséhez tett hozzájárulásuk arányában részesedhetnek a projektekben.

Az Európai Űrügynökség egyik asztronautája a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) tart előadást a berlini Zeiss Planetáriumban 2018. június 6-án.

MTI / EPA / Omer Messinger

Miközben gőzerővel zajlik az űrkutatás piaci alapokra helyezése, miután a NASA egyre inkább beenged alvállalkozókat a projektjeibe, sőt egyre inkább támaszkodik alvállalkozók szolgáltatásaira. Az egyik legfontosabb alvállalkozó pedig az Axiom. Amely részt vesz az Artemis-küldetéseken is használandó új szkafanderek tervezésében és gyártásában. Továbbá a NASA-val kötött megállapodása alapján új, saját, piaci felhasználású modulokat készíthet az ISS-hez. Vagyis belátható időn belül saját területe lesz az űrállomáson, amivel jelentősen nő majd az űrkutatásban betöltött súlya és szerepe.

Súlya pedig még tovább fog nőni, amikor az ISS élettartama végére ér, várhatóan a 2030-as évek elején.

A tervek szerint az ISS felszámolása előtt az Axiom-modulokat leválasztják, azok addigra képesek lesznek önálló állomásként funkcionálni.

Aranyláz a Föld körüli pályán

A várakozások szerint az alacsony Föld körüli pálya (angolul Low Earth Orbit, LEO), ahol a legtöbb ember készítette eszköz kering (beleértve az ISS-t) kiaknázása robbanásszerű növekedés előtt áll. Műholdas szolgáltatások, űrturizmus, mikrogravitációs környezetben folytatott kutatás-fejlesztés – ezek mind egyre jelentősebbek lesznek. Nem beszélve a Holdról, ahova a NASA tartós visszatérést és jelenlétet tervez, nem csak pár emberes holdra szállást. A tartós jelenlétet támogatja majd a Gateway (Átjáró) nevű platform, amely Hold körüli pályán fog keringeni, és űrhajósok rövid távú tartózkodására is alkalmas lesz.

Mivel amúgy a lehetőségek szűkösek, különösen a kisebb, jelentős űrkutatási múlttal nem rendelkező országok számára, az Axiom által kínált fizetős szolgáltatások és partnerség jó belépési (mármint az űrbe való kilépési) pontot kínálnak.

A Nemzetközi Űrállomás kupolája

NASA / Scott Kelly

Magyarország esetében persze kérdéses, mennyire fog tudni élni ezzel a lehetőséggel. Egyrészt, hogy mennyi pénzt lesz hajlandó áldozni az űrkutatásra – az biztos, hogy annyit közel sem, mint mondjuk Szaúd-Arábia vagy az Emirátusok. Vagy pedig a 35 milliárd forintos magyar űrhajósprogram egyszeri, óriásplakátokon jól mutogatható projekt lesz. Másrészt kérdés, a magyar tudományos élet mennyire lesz képes élni a lehetőségekkel, ha lesznek. Nem csak kutatókra van szükség, hanem finanszírozásra is, illetve nem árt, ha a kutatók szabadon, nyugodt körülmények közt tudnak tevékenykedni. Utóbbi Magyarországon kevéssé adott, az elmúlt évekből elég csak a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának kiszervezését-átszervezését nézni, vagy az egyetemi “modellváltásokat”.

Az átalakuló űrkutatási-űrhasznosítási helyzetben egyébként az Európai Űrügynökség is keresi a helyét. Az ESA képes eszközöket az űrbe (és nem pusztán Föld körüli pályára) juttatni, embert azonban nem, miközben a várakozások szerint éppen erre lesz a legnagyobb szükség a következő években, évtizedekben.