Csányi Sándor elnök-vezérigazgató nem tart attól, hogy a hétvégén összeálló, Fidesz-közeli szuperbank, az MBH komoly kihívója lesz az OTP-nek. Az OTP Magyarországon lényegesen nagyobb szereplő, mint az MBH, csoport szinten pedig a két pénzintézet össze sem mérhető, és „ez így is marad” – mondta a hvg.hu kérdésre az OTP éves közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón.

Ugyan az államnak valamivel több, mint 30 százalékos tulajdonrésze lesz az MBH-ban, másik két nagytulajdonosa pedig két Fidesz-közeli üzletember (Mészáros Lőrinc és Száraz István) Csányi Sándor szerint a bank olyan előnyöket nem kaphat az államtól, ami a piaci helyzetét jelentősen javítaná.

Az OTP-nek pedig akkor is versenyeznie kellett volna az MBH-val, ha a tagbankok (az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank) külön maradnak, hiszen a három tagbank más-más területeken volt erős. Ami azt illeti, Csányi Sándor szerint a fúzióval a tagbankok sok előnyt feladnak, külön erősebbek lennének a maguk területein.

Az MKB és a Budapest Bank már tavaly tavasszal egyesültek, a fúzió utolsó lépéseként jogilag és a gyakorlatban a május 1-ei hosszú hétvégén olvad össze az MKB és a Takarékbank. Az ügyfeleket érintő leállásokról itt írtunk részletesen:

Egyesül az MKB és a Takarékbank, kétmillió ügyfelet érintenek a leállások

Jogilag és gyakorlatilag is összeolvad az MKB (-Budapest Bank) és a Takarékbank, ezzel Magyarország második legnagyobb bankja jön létre MBH néven. 2023. április 30-án egyesül az MKB Bank és a Takarékbank, ezt követően a létrejövő bank MBH Bank Nyrt. név alatt, egységes arculattal működik tovább.

Az MBH részvényesi struktúrája továbbra is meglehetősen bonyolult, a magyar államnak – amely a Budapest Bankot adta a fúzióba – 30,35 százalékos részesedése van. A tulajdonrészek közel fele Mészáros Lőrinchez köthető, a Matolcsy Ádám köréhez tartozó Száraz Istvánnak van még jelentékeny, összességében 20 százalék fölötti érdekeltsége.