1,3 milliárd forint veszteséggel zárta a 2022-es évet a paksi bővítés projektcége, a Paks II. Zrt. - derül ki a cég beszámolójából. A veszteség nem meglepő, a vállalat feladata az erőmű felépítése, árbevétele értelemszerűen nincsen, illetve csak minimális, főként ingatlanhasznosításból. Ráadásul a veszteség kisebb, mint az előző évi 3,3 milliárd forint.

A társaságnak 17,8 milliárd forint költsége volt, ennek nagy része, 12,6 milliárd forint bérköltség és egyéb személyi jellegű kifizetés.

Az igazgatóság tagjai összesen bruttó 64,8 millió forintot kerestek, a felügyelő bizottság tagjai 42 millió forintot.

A bevételi oldalon 3,5 milliárd forintot hoztak a pénzügyi műveletek, a bankbetétek és az értékpapírok hozamai. Ez messze meghaladja az előző évi ilyen bevételeket, ami nyilván nem független attól, hogy 2022-ben jóval magasabbak voltak a kamatszintek. Más szóval a projektcég az államtól tőkeemelések formájában kapott, a projektben fel nem használt pénzt befektette, amivel elég szépen keresett. Év végén 66,5 milliárd forint pénzeszköze volt a cégnek, 39 milliárddal több, mint előző évben.

A tőkeemelések összege 28,1 milliárd forint volt, ezen túl

a cég kapott 24 milliárd forint kötbért. A beszámoló nem részletezi, kitől (vagyis mely beszállítója mit nem teljesített), de “egyes szerződéses feltételek teljesülése esetén” a pénzt vissza kell fizetni,

ezért hosszú távú kötelezettségként könyvelték.

A Paks II. Zrt. beruházásainak értéke 51 milliárd forinttal nőtt, év végére megközelítette a 266 milliárd forintot. Ha úgy tetszik, könyv szerint most ennyit ér a lényegében még építeni sem kezdett új erőmű.

A paksi bővítéssel kapcsolatos másik állami cég a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Kft., ez felelős a „kerítésen kívüli” beruházásokért és fejlesztésekért, tehát minden olyasmiért, ami kell az erőmű felépítéséhez és üzemeltetéséhez, de nem tartozik a létesítményhez. Ez a cég 762 millió forint veszteséggel zárt, ami megint csak sokkal jobb eredmény, mint a 2021-es 3,9 milliárd veszteség.

Ennél a társaságnál is a bérek vitték el a legtöbb pénzt a kiadások közt: 2,9 milliárd forintot.

A közel 600 millió forintos árbevétel nagyja ingatlanhasznosításból és -bérbeadásból származott, a bevételi oldalon a legnagyobb tétel a 3,2 milliárd forintos költségvetési támogatás és egymilliárd forint fejlesztési támogatás volt. Utóbbit az MKIK-projektre kapta a vállalat, ez a Magyar Közút új telephelyét és az Integrált Központ kialakítását takarja. Pakson az egykori konzervgyár helyén új városközpontot építenek, az építkezés idején majdan beözönlő tízezernyi munkásnak, itt hozzák létre a katasztrófavédelem, a rendőrség, a mentők, a bíróság és az idegenrendészet számára kialakítandó, integrált katasztrófavédelmi központot.