Lázár János azt kérte, hogy magyar legyen az RTL menedzsmentje, a cégvezetés pedig a reklámadó miatt elfogadta ezt – erről beszélgettek az RTL vezetői még 2015-ben egy vélhetően titokban rögzített beszélgetés szerint, amelynek a leiratát a Telex mutatta be.

A portál arról ír: a hozzájuk került hangfelvételen Guillaume de Posch, az RTL Group társ-vezérigazgatója és Dirk Gerkens, a magyar RTL nem sokkal korábban elbocsátott vezérigazgatója beszéltek. Gerkens egy ponton arra utalt, hogy a kormánytól érkezett a kérés, hogy küldjék el őt: „Lázár megkér, hogy váltsátok le a vezetőséget, és ti ezt teljesítitek”. Erre válaszul De Posch azt mondta: „Hívhatod ezt megegyezésnek, szerintem nem ez a megfelelő szó. Ez csak a kormánnyal való kapcsolatunk értelmezésének kérdése.”

Amikor pedig arra válaszul, hogy azért a vezetőségből többeket is a helyükön hagytak, Gerkens arról beszélt, hogy az üzleti tevékenységért felelős igazgató személye Lázár kérésére változik meg, akkor De Posch azt felelte neki: „Igen, az ő kérése volt, hogy magyar vezetés legyen. (…) Nem fogok kitalálni egy történetet. Nem mondom azt, hogy mi kívántuk ezt a magyar menedzsment kialakítását. Nyilvánvaló, ha nem lett volna ez a reklámadó, akkor nem tartanánk most itt.”

Lázár János ebben az időben épp a Miniszterelnökséget vezette miniszterként. A reklámadó ötletét egy évvel korábban, 2014-ben dobták be, az akkori szabály első verziójában úgy intézték a részleteket, hogy az összes ilyen adó felét az RTL-nek kellett volna befizetnie (később a kormány meghátrált, 0 százalékosra vitte le az adó kulcsát, de bármikor bevezethetik újra, miután az Európai Bíróság kimondta, hogy nem sért uniós jogot, mert az adóztatás állami hatáskör).

Az érintettek közül Lázár – akinek a pályafutása azóta sok kanyart vett, most épp építési és közlekedési miniszter – azt mondta a Telexnek:

„Erre a konkrét esetre nem emlékszem, de ha így történt, akkor arra büszke vagyok, mert mindig is azt vallottam, hogy az lenne a jó, ha a hazánkban működő külföldi cégek minél inkább magyar vezetőket alkalmaznának.”

A magyar RTL a külföldi anyacéghez irányította tovább a portált, az RTL Group pedig azt írta, hogy Gerkens munkaviszonyának megszüntetését a magyar bíróság jogszerűnek találta, de Luxemburgban folyamatban van egy jogi ügy még.

Gerkens és az RTL nyolc éven át pereskedtek. Elsőképp az egykori vezérigazgató perelte be a volt munkahelyét, akik viszont egy belső vizsgálat után úgy találták, hogy visszaélésszerűen kezelte az RTL vagyonát, úgyhogy ők is pert indítottak. Sok kör után 2023-ban jutottak el jogerős ítéletig, Gerkenst a Kúria 135 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte.