Ahogy a cég közleményében is szerepel, a találkozó üzleti részének deklarált célja az volt, hogy Jászai bemutassa Elon Musknak a vállalat HUSAT néven futó műholdprogramját. A 4iG vezetője a közlemény szerint úgy fogalmazott: „a megbeszélés baráti légkörben zajlott, s ez volt az első fontos lépés a felek közötti együttműködés kiterjesztésében, amely jótékony hatással lehet az új technológiák meghonosításában, illetve a tengerentúli gazdasági kapcsolatok fejlesztésében”.

Az egyelőre nem világos, hogy ki hívta meg Jászai Gellértet Mar-a-Lagóba: adja magát, hogy Orbán Viktor jóvoltából érte a megtiszteltetés, hiszen a Direkt36 szerint a magyar miniszterelnök korábban is tárgyalt már a 4iG nevében, például 2021-ben Londonban, amikor az Invitech felvásárlása (állítólag az alacsony vételi ajánlat miatt) meghiúsulni látszott. A tényfeltáró portál értesülését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter később egy kormányinfón cáfolta, hogy a 4iG nevében tárgyalt volna erről.

A program megvalósításáért a 4iG Csoporton belül az űr- és védelmi ipari vállalatokat egyesítő 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. felel. A program alapját a nyár óta Martonvásáron épülő űrtechnológiai gyártóüzem adja, amely 2026-tól lesz képes legfeljebb 400 kilogramm összsúlyú, alacsony Föld körüli pályán (kevesebb mint kétezer kilométer magasságban) keringő LEO-műholdakat gyártani.

A tervek szerint a 4iG egy 25 ezer kilométer magasan keringő geostacionárius, azaz a Föld forgási sebességével megegyezően haladó (GEO), valamint további nyolc LEO-műholdat bocsátana fel 2028 és 2032 között. Ezek irányítását és üzemeltetését, illetve a műholdakból származó adatok elemzését és feldolgozását is két saját földi állomásról biztosítaná a vállalat. Jászai Gellért már 2020-ban beszélt a program szükségességéről, akkor még úgy gondolta, 2024-ben már lehet magyar műhold az űrben.

Starlink műholdat szállító SpaceX Falcon 9 rakéta elindul a Kennedy Űrközpont 39A platformjáról a floridai Cape Canaveralban 2020. október 6-án

AFP / PAUL HENNESSY / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP

A HUGEO néven futó geostacionárius egység egy klasszikus távközlési műhold, míg a HULEÓ-k földmegfigyelésre lesznek alkalmasak. Ez utóbbiak közül hatot nagy felbontású elektrooptikai, további kettőt pedig radarfelvételek készítésére alkalmas eszközökkel szerelnek fel. Az űr és védelmi ipari holdingvállalat vezérigazgatója, Sárhegyi István szerint a földmegfigyelésre alkalmas műholdakat civil és védelmi célokra használják a jövőben. „A geopolitikai helyzet nem csupán rávilágított a védelmi felhasználás jelentőségére, hanem ezzel párhuzamosan a piaci felhasználási lehetőségek is felértékelődtek” – fogalmazott a cégvezető.

A vállalat célja, hogy földmegfigyelési adatszolgáltatóként mindkét szegmenst kiszolgálja. Azt ígérik, az így nyert adatokat – a szigorú uniós és hazai jogszabályok betartása mellett – kizárólag a megfelelő jogosítványokkal rendelkező hazai és külföldi, magán- és állami cégek vásárolhatják majd meg. Nem titkolt cél, hogy az Európai Uniót, a NATO-t, az Európai Űrügynökség (ESA) földmegfigyelési programjait, illetve – Magyarország mellett – az űrképességgel nem rendelkező környező államokat is kiszolgálják a jövőben – mondta a vezérigazgató.

A 4iG első két műholdja már 2028-ban szolgálatba állhat: a nemzetközi partner bevonásával gyártott nagyobb, geostacionárius szatellit mellett egy kisebb, már a martonvásári üzemben készülő földmegfigyelési műholddal együtt.

Mint arról a HVG elsőként beszámolt, a vállalat szeptemberben lett kizárólagos tulajdonosa a CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt.-nek, és betagolta a februárban alapított 4iG Űr- és Védelmi Technológiákba. A CarpathiaSat értéke, hogy korábban megszerezte olyan műholdpályák magyar frekvenciáit, amelyeket az idén még az izraeli Spacecom birtokol, ám abban két éve 20 százalékos tulajdonrészt szerzett a 4iG. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is úgy fogalmazott ősz elején, hogy „az űripar esetében is nagy lépéseket szeretnénk megtenni, főként a műholdak területén”.

Elon Musk gyújtaná be a rakétát?

Következő lépésként viszont olyan céget kell találni, amely képes ezeket eljuttatni a világűrbe. A 4iG december elején, újságíróknak tartott háttérbeszélgetésén is elhangzott, hogy több vállalat is szóba jöhet, aki erre képes lehet. Geostacionárius műhold felbocsátásra az Egyesült Államokban az Elon Musk tulajdonában lévő SpaceX és a United Launch Alliance (a Lockheed Martin Space és a Boeing Defense, Space & Security közös vállalkozása), Európában pedig a francia-német Ariane Space rendelkezik képességekkel.

A kisebb műholdak föld körüli pályára állításához viszont már jóval több, akár tucatnyi amerikai, európai és ázsiai cég is szóba jöhet. Ahhoz, hogy bő négy év múlva a HUSAT program részeként a 4iG magyar műholdat állíthasson pályára, már most meg kell kezdeni a tárgyalásokat a lehetséges partnerekkel, a Mar-a-Lago-i Trump rezidencián Elon Musk részvételével tartott találkozó praktikusan tehát ezt a célt is szolgálhatta.

Elon Musk Donald Trumpnak kampányolt október 18-án.

AFP/Ryan Collerd

Bár kézenfekvőnek tűnik, egyáltalán nem biztos, hogy automatikusan Musk lesz a befutó, csak azért, mert az elmúlt hónapokban legalább 75 millió dollárral támogatta az Orbán Viktorral láthatóan szívélyes viszonyt ápoló Donald Trump választási kampányát, illetve helyet is kapott a januárban felálló amerikai kormányban egy tanácsadó testület élén. Persze mindez erős hátszelet jelent a techmogulnak (aki nem mellesleg jelenleg a világ leggazdagabb embere), hiszen az amerikai politika aktív irányítójaként a saját üzleti érdekeltségeinek útját is hatékonyan tudja majd egyengetni.

Csillagászati összegek

Egy műhold felbocsátása során rengeteg tényezőt kell figyelembe venni. Egy-egy pályát több ország vagy vállalat műholdjai is használnak, így fontos, hogy a megfelelő időablakban, a megfelelő földrajzi helyről lőjék fel azokat. Az űrtechnológiai vállalatok kapacitása azonban véges, így jó előre gondoskodni kell a „székfoglalásról”. Egy másik faktor a gazdaságosság: még ha egy francia cég az Antillákról probléma nélkül fel is tudja bocsátani a műholdat, akkor sem biztos, hogy megéri ilyen távolságba elszállítani azt, ráadásul a műholdak sérülékeny eszközök, így a szállítás és a logisztika is kockázati elemet képvisel ezekben a missziókban – mondta a HVG kérdésére Sárhegyi István.

Sárhegyi István.

Földes Márton

Márpedig egy műhold indítása jelentős összegeket emészthet fel. Egy távközlési szatellitet 60-80 millió dollár (23-30 milliárd forint), míg egy kisebb alacsony föld körüli pályán keringő műholdat 2-4 millió dollár (0,8-1,6 milliárd forint) közötti összegért állítanak pályára. A végső árat a műhold tényleges súlya határozza meg, és a felbocsátás, pályára állítás díja még nem tartalmazza az olyan extra tételeket, mint a szállítás, a biztosítás, illetve magának a műhold gyártásának, tesztelésének költségeit – hangsúlyozta Sárhegyi.

Nem véletlen, hogy a SpaceX floridai főhadiszállása (Magyarországról nézve) vonzó alternatívát jelenthet a 4iG Csoport számára, hiszen valamelyest közelebb van, mint a Francia Antillák, ráadásul a SpaceX központjából felbocsátott műholdak nagyobb biztonsággal is érhetnek célba. Míg a SpaceX-nél szinte már naponta indítanak missziókat, illetve végeznek kísérleteket, addig más cégek évente csak néhány, négy-öt kilövést bonyolítanak.