Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Kiemelkedő évet zárt a Magyar Telekom tavaly, ennek megfelelően rekordmagas, 90,9 milliárd forint osztalékfizetést és legfeljebb 39,1 milliárd forint értékű részvény-visszavásárlást tartalmazó részvényesi javadalmazást javasol az igazgatóság a 2024-es eredmények után – ismertette Rékasi Tibor vezérigazgató a Magyar Telekom 2024. évi üzleti és pénzügyi eredményeiről tartott sajtótájékoztatón.
Daria Dodonova gazdasági vezérigazgató-helyettes arról tájékoztatott, hogy
a tavaly márciusban bevezetett 15 százalékos inflációkövető díjemelés nagyban hozzájárult a bevételek emelkedéséhez,
a távközlési szolgáltatókra kivetett közműadó megszüntetése, valamint az energiaárak mérséklődése is segített.
Emellett a Telekom bázisállomásainak korszerűsítésével több tízezer gigajoule energiamegtakarítást értek el. Sikeres évet zártak, minden pénzügyi mutatóban teljesítették, amit tavaly ígértek, többségében túlteljesítették a terveket – mondta.
Túry Gergely
A Magyar Telekom árbevétele és nyeresége az elemzői várakozások felett emelkedett a tavalyi negyedik negyedévben; az árbevétel 11,9 százalékkal 256,5 milliárd forintra, az adózott eredmény pedig 55,5 százalékkal 37,8 milliárd forintra nőtt a cég gyorsjelentése szerint, amelyet a tőzsde honlapján tett közzé kedden. Tavaly egész évben a Telekom nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti konszolidált jelentése alapján
az összes bevétel 13,9 százalékkal 967,4 milliárd forintra, a nyereség 93,6 százalékkal 163,4 milliárd forintra nőtt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly többször és erősen ostorozta a (banki és telekom-) szolgáltatókat az inflációkövető díjemelési gyakorlatuk miatt: tavaly az infláció már alacsony volt, ezek a vállalkozások ugyanakkor a tavalyelőtti, extrém magas inflációt követve emelték áraikat. Ezzel az aktuális inflációt fűtötték, illetve – ahogy a jegybank számolgatta – a profitjaikat növelték, mivel ekkora áremeléseket a költségek emelkedése nem indokolt.
A jegybank szemét még mindig szúrják a szolgáltatások, ezek inflációja januárban 9 százalékos volt, ezzel jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a teljes inflációs mutató 5,5 százalék lett, messze nagyobb az elemzői és jegybanki várakozásoknál.
