Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Hiába készült elő hónapokkal ezelőtt, még mindig nem zárult le az a vasúti üzlet, amelyben a Waberer’s vehetné át a GYSEV árufuvarozási üzletágát. A háttérben nem politikai vagy stratégiai vita áll, hanem az, hogy a többségében magyar állami tulajdonú, masszív adósságokat görgető GYSEV jelentős részben külföldi hitelekből vásárolta meg azokat a mozdonyokat és motorvonatokat, amelyeket fedezetként kötöttek le a hitelezők, akik egyelőre nem adtak engedélyt a tulajdonosváltásra – írja a G7.hu.
A Waberer’s, amelynek nagytulajdonosa Tiborcz István, Orbán Viktor veje, tavaly decemberben jelentette be, hogy adásvételi szerződést írt alá a GYSEV Cargo Zrt. 62,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról, illetve kötelezettséget vállalt, hogy a további, várhatóan nagyságrendileg 2 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre a cégben a vasúti logisztikai infrastruktúra fejlesztése érdekében, melynek eredményeképpen a Waberer’s részesedése 70 százalékosra nő – írtuk akkor.
A vállalat megszerzése eleve a magyar állam trükközésén alapult, amely tavaly szerezte meg a Strabag tulajdonrészét a GYSEV-ben, majd az osztrák fél beleegyezése nélkül tőkeemelést hajtott végre, ezáltal egyedüli döntési helyzetbe került az osztrák állam ellenében. Ezzel egyidejűleg az osztrák fél tőkeemelését leszavazták. Az osztrák közlekedési minisztérium be is perelte emiatt márciusban a GYSEV-et, amelyet végül elvesztett.
Az osztrák beadvány feltételezte, hogy a 75 százalék feletti magyar tulajdonszerzés értelme az, hogy „a GYSEV járműveit, illetve humánerőforrásait más célokra használja fel”. Az aggodalom jogos volt, hiszen szinte azonnal, december 23-án bejelentették a GYSEV Cargo értékesítését.
Így kerülhetett tehát képbe a Waberer’s, a cég eladását ráadásul verseny vagy bármiféle nyilvános folyamat, esetleg indoklás nélkül vitték végig, ismeretlen vételár mellett. Az Építési és Közlekedési Minisztérium azzal érvelt, hogy a tranzakció még nem zárult le, ezért az üzleti titok, noha állami vagyonról van szó, így nem kéne annak lennie – jegyzi meg a G7.
A Waberer’s-nek jó vétel lenne a hitelmentes, szerény nyereséget termelő GYSEV Cargo, már csak azért is, mert a logisztikai cég fő profilja, a közúti fuvarozás önmagában egyre kevésbé elég, „már a vasutat és a közutat kombináló áruszállítást és teljes logisztikai megoldásokat keresnek a piacon” – írja a lap.
A tranzakció pedig azért nem halad, mert maga a GYSEV masszívan el van adósodva, hiteleket vettek fel többek közt az Európai Beruházási Banktól 160 millió eurót (emellett törlesztés alatt áll egy korábbi 34 millió eurós kölcsön is), és az osztrák Unicredittől is egy 70 millió eurós lízingszerződés képében, amely 13 Siemens Desiro motorvonat finanszírozását szolgálja. Mivel ezek a szerződések biztosítékként tekintenek a GYSEV tulajdonrészére is, a hitelezők vétójoga megkerülhetetlen. Ezek a kölcsönök nemcsak az új járművek beszerzését fedezték, de a szerződések értelmében a GYSEV tulajdonosi struktúrájának megváltoztatásához is a hitelezők jóváhagyása szükséges.
Ha a hitelezők nem járulnak hozzá a tranzakcióhoz, az állam vagy kénytelen lesz újrafinanszírozni a hiteleket, vagy más módon vállalni a GYSEV adósságait. Ez akár több tízmilliárd forintos költséget is jelenthet a költségvetés és az adófizetők számára – miközben politikai szempontból is érzékeny ügylet lenne, ha Orbán vejéhez, Tiborczhoz kerülne egy korábban állami mentőakcióval megszerzett vasúti cég.
