A vándorkiállítás a részben magyar kulturális központként működő Kossuth-házban nyílt meg szombaton és április 30-ig tekinthető meg. A "Carl Lutz és a legendás budapesti Üvegház" című tárlatot korábban az ENSZ New York-i székházában, majd a Los Angeles-i Holokauszt Múzeumban mutatták be.

Vámos György, a Carl Lutz nevét viselő magyar alapítvány elnöke a megnyitón arról beszélt: "nem szabad megfeledkeznünk arról, mi történt, az áldozatok emléke miatt nem tehetjük meg ezt". Szavai szerint nem szabad elfelejteni, kik követték el a bűnöket, kik támogatták ebben őket és kik maradtak közömbösek. A tárlat azonban olyan bátor emberekről szól, akik személyes kockázatot vállalva másokat mentettek meg. Egyikük volt Carl Lutz - mondta.

A tárlat megnyitóján részt vett Agnes Hirschi, Carl Lutz lánya is, aki arról beszélt: élénk emlékei vannak a háborúról, bár nyolcévesen még nem értette, miről szólt az apja körüli "nagy jövés-menés". Mint elmondta, a kiállítás több képét apja készítette.

Alexander Wittwer, a svájci nagykövetség képviseletvezető-helyettese úgy fogalmazott: Carl Lutz a legfontosabb, magyar zsidókat mentő diplomaták egyike volt, zseniális diplomáciai manőverrel mentette meg zsidók ezreit a haláltól.

Carl Lutz Svájc budapesti nagykövetségén dolgozott 1942 és 1945 között alkonzulként. A II. világháború utolsó két évében 62 ezer embert mentett meg svájci menlevelek kiállításával. Megállapodott a magyar kormánnyal, hogy vízummal rendelkező zsidók utazhassanak ki az angol fennhatóság alatti Palesztinába. A svájci követség kivándorlási osztályt hozott létre, amelyet a Vadász utca 29-ben lévő Üvegházban rendeztek be. Német engedélyek híján kiutazásra nem kerülhetett sor, de a felkészülés jegyében a belvárosi Üvegházba zsúfolódott emberek diplomáciai védettséget kaphattak. Carl Lutzot 1964-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igazai közé emelte. Bernben hunyt el 1975-ben.