A dzsámi, amelyet a Szerbiában és Boszniában működő moszlim közösségek pénzéből, valamint külföldi adományokból hoztak létre, elsősorban az Észak-Bácskában élő mintegy 9000 muzulmán hitéletének a központja lesz.

Dokumentumok tanúsága szerint a magyar határtól mintegy tíz kilométerre fekvő, több mint 100 ezer lakosú nagyvárosban már 1932-ben létrejött az iszlám közösség, amely több mint negyven éves szünet után 1990-től ismét aktívan működik.

Nincs pontos adat arra nézve, hogy Szerbiában hány muzulmán templom van. Annyit lehet csak tudni, hogy 29-et tartanak számon kiemelkedő értéket képviselő műemlékként. Közülük a legrégebbi az 1760-ra felépült belgrádi Bajrakli-dzsámi, az egyetlen, amely megmaradt az 1867-ig tartó török uralom alatt a városban működő muzulmán imahelyek közül.

Becslések szerint a magát Szerbiától függetlennek nyilvánító Koszovóban 500 muzulmán templom van, s folyamatosan újak épülnek. A délnyugat-szerbiai, Novi Pazar központú, többségében moszlim szerbek által lakott Szandzsákban mintegy 150, a Koszovóhoz hasonlóan albán többségű Dél-Szerbiában (a macedón határon lévő Presevo környékén) több mint 70 dzsámi működik, s van még összesen három - Belgrádban, Nisben és Szabadkán -, amelyek közül a vasárnap felavatott a legújabb.