© AP

Az apartheid elleni küzdelem jelképének tekintett énekesnő a Nápoly melletti Castel Volturnóban lépett fel azon a koncerten, amelyet a camorra által halállal fenyegetett író, Roberto Saviano melletti szolidaritásként rendeztek olasz és külföldi művészek részvételével. Makeba ezt követően lett rosszul, a helyi klinikára szállították, de életét már nem tudták megmenteni. Halálát szívroham okozta. Miriam Makeba leghíresebb felvétele az 1960-as években született Pata Pata volt.

Életének utolsó fellépésén az olaszországi Castel Volturnóban művésztársaival együtt a maffia által halálosan megfenyegetett fiatal olasz íróval, Roberto Savianóval, a Gomorra című regény szerzőjével vállalt szolidaritást.
Miriam Makeba, akit "Afrika Mamaként" tiszteltek, Johannesburgben született 1932. március 4-én. Énekesi pályafutása az 1950-es években kezdődött, de az igazi sikert akkor érte el, amikor 1959-ben az Egyesült Államokba ment, és szerepet vállalt Lionel Rogosin amerikai rendező Jöjj vissza, Afrika című apartheid-ellenes dokumentumfilmjében. Amerikai karrierjét Harry Belafonte egyengette, így váltak világhírűvé olyan, dél-afrikai motívumokra épülő dalai, mint a Pata Pata, a The Click Song vagy a Malaika. 1966-ban Grammy-díjat kapott Belafontéval közös albumáért. Közben a pretoriai fajüldöző rezsim 1963-ban megfosztotta őt dél-afrikai állampolgárságától és megtagadta tőle a hazatérés lehetőségét, miután az énekesnő az ENSZ-ben tanúskodott az apartheid-rendszer ellen. Kilenc különböző útlevele volt és tíz ország ajándékozta meg tiszteletbeli állampolgársággal.
    
Makeba számára a művészet és a szabadság melletti harcos elkötelezettség elválaszthatatlan lett. 1968-ban az Egyesült Államokban is "feketelistára" került, miután házasságot kötött Stokely Carmichael-lel, a radikális Fekete Párducok (Black Panthers) polgárjogi mozgalom vezetőjével. Innentől kezdve elsősorban Afrikában, Európában és Dél-Amerikában lépett fel. Az 1970-es évek végén Magyarországra is eljutott, a Budai Parkszínpadon lépett fel, lányával, Bongival együtt, aki 1985-ben meghalt. Ott volt az évszázad bokszmérkőzését, az 1974-es Muhammad Ali - George Foreman világbajnoki döntőt kísérő koncerten, 1987-ben pedig együtt turnézott Paul Simonnal, aki Graceland című albumát illegalitásba kényszerült dél-afrikai muzsikusokkal készítette el. Azokban az években Guinea ENSZ-küldötteként is dolgozott. 1990-ben Nelson Mandela vette rá, hogy térjen haza. Két évvel később egyik főszereplője lett az 1976-os vérbefojtott sowetói lázadásról szóló filmnek, a Sarafinának. 2000-ben ismét Grammy-díjat kapott Homeland című albumáért a "világzene" kategóriában. 2005-ben úgy döntött, világturnéra indul, amelynek során felkeresi az összes olyan országot, ahol valahol megfordult. Ennek a turnénak vasárnap este szakadt örökre vége.