Miután megnézte, nyelje le!
Égető bizonyíték

Ha a Coen-fivérek előállnak valamivel, arra mindig érdemes odafigyelni. Most is. Főként, hogy John Malkovich is érintett. A CIA washingtoni főhadiszállásán szupertitkos találkozóra érkezik Osborne Cox elemző. A titok azonban kiszivárog, ezért kirúgják. Cox hazatér, nekifog inni, és megírni memoárját. Felesége, Katie nem aggódik túlságosan, régóta tart szerelmi afférja Harry Pfarrerrel, a nős szövetségi bíróval, és éppen most tervezi, hogy elhagyja Coxot.

Eközben Washington egyik külvárosi negyedében, látszólag egy teljesen másik világban a Hardbodies Fitness Center alkalmazottja, Linda Litzke élete nagy tervén rágódik: plasztikai műtétre készül és erről mesél kollégájának, Chad Feldheimernek. Amikor a CIA-elemző visszaemlékezéseit tartalmazó CD Linda és Chad ölébe pottyan, a duó rádöbben, hogy ki kell használniuk a lehetőséget. Csakhogy az események hamarosan kikerülnek a szereplők irányítása alól, és sorozatos, kacagtatóan sötét találkozásokhoz vezetnek.

Burn After Reading; 2008., r.: Joel Coen, Ethan Coen

Ez is CIA
Hazugságok hálója

Ridley Scottot a Blade Runner óta nem lehet nem figyelemmel kísérni. Igaz, kevés ahhoz fogható remekművet láthattunk tőle, de valahogy úgy van vele az egyszeri néző, hogy hátha most. Hátha most? Roger (Leonardo DiCaprio) mindenhonnan kijut: akkor is megússza a bevetést, ha mindenki más odavész. Ő a CIA legjobb ügynöke, aki már rég elvesztette saját egyéniségét: sosem több saját, még le nem leplezett álnevénél és -személyiségénél. Ed Hoffman (Russell Crowe) szintén a Cég veteránja, de egészen másképp dolgozik. Szép kertvárosi házában ülve, a laptopja segítségével harcol. A terepen mozgó embere minden mozdulatát ő irányítja, még azt is ő mondja meg, honnan jön a következő lövés. Egy új terroristavezér nyomában járva Roger bizonytalan szövetségre lép a jordán titkosszolgálattal, és megpróbál beépülni a titkos pénzátutalások és önkéntes mártírok világába. Irakon, Jordánián, Dubain és Washingtonon át üldözi az emberét, de minél közelebb kerül hozzá, annál több hazugságba ütközik a terepen és otthon. Az átverések közt tévelyegve már a szövetségesek sem érnek többet, mint legutóbbi megszegett ígéretük, és a bizalomnál nincs veszélyesebb, öngyilkos taktika.

Body Of Lies; 2008, r.: Ridley Scott

 Hűség a képhez, hűség az ART-hoz!
Farkas Antal Jama kiállítása, PONTON Galéria

"Jama képei a világ abszurditásának hiperrealista megfogalmazásai. A világ eszerint puszta előítélet; tudatunk és érzékeink által generált fikció. Ugyanolyan mesterséges konstrukció, mint adott esetben a kép, vagyis a művészet. Filozófiai nihilizmus ironikus formában előadva, kerülve minden drámai-egzisztencialista kétségbeesést.

Végső kérdések feltevése, a végső kérdéseknél kötelező pátosz nélkül. A nagy hazugságokról szóló, hazugságok nélküli beszéd." Részlet Miltényi Tibor tanulmányából.

nov 27-től; Bp. PONTON Galéria

 
Papírkönnyű
Sharon Pazner: Fragile

Olykor az olyan művészeknek, mint Sharon Pazner, akik kisméretű, aprólékos munkákat készítenek, sokkal több művészet bújik meg alkotásaikban, mint azoknak, akik kizárólag hatalmas felületekben gondolkoznak. Pazner papírmunkái játékosak, magukban hordozzák a készülés folyamatát; a művész szétbont és összerak szavakat, tárgyakat. Makettszerű munkái témájául leggyakrabban a kulcs, a ház vagy olyan látszólag egyértelmű üzenetet rejtő szavak szolgálnak, mint az Igen vagy a Szerelem. Ha azonban jobban megnézzük a műveket, észrevehetjük, hogy a kulcs gyakran eltörik, a ház süllyedni kezd, vagy egy földrengés dönti össze, az Igenből pedig Talán válik. A sebészi pontosságú technika – mely az építészeti makettezést idézi fel bennünk – és a képekről sugárzó bizonytalanság, labilitás kontrasztja gondolkodásra késztethet minden látogatót.

Dec. 7.-ig; Bp.  RaktArT



Möbiusz
Keserü Ilona életműkiállítása a MODEM-ben

A MODEM bejárata fölé Möbiusz-szalagot idéző, színes installáció került a minap: Keserü Ilona munkája. Ez a mű ahhoz a gyűjteményes kiállításhoz vezet be, amely már megtekinthető a debreceni kiállítóhelyen. Keserü a modern magyar képzőművészuet egyik igen fontos alkotója. Az Artportal így mutatja be a pályáján történt fordulatot: "1967-ben fedezte fel a balatonudvari temető szív alakú sírköveit, amelyek hosszú időre festészetének központi motívumává váltak. 1969 körül művészetében vászondomborítás és textilapplikációk formájában a plasztikus alakítás jelent meg. A kezdetben festetlen műveket fokozatosan elborítja 70-es évekre jellemző koloritja: a geometrikus mustrákba rendezett szivárványszínek, majd az azokat kiegészítő semleges emberi testszín árnyalatai. 1971-től sokszorosított grafikákat készít, amelyeken a sírkőmotívum jellegzetes hullámvonallá alakított formáját variálja. 1982-től kezdődően új optikai problémák foglalkoztatják: a lecsukott szem recehártyáján megjelenő utóképek.(...)"

Debrecen, MODEM

Budapest-Bécs rajzfilmtengely
Anilogue

Az Anilogue fesztivál hatodik kiadása Budapest mellett immár Bécsbe is elhozza az év legsikeresebb animációs filmjeit a világ minden tájáról. Premierek, versenyfilmek, workshopok két főváros öt mozijában – egy álló héten keresztül. A november 27-től december 3-ig zajló sorozat novemberre eső filmjei Budapesten, a decemberi vetítések pedig már az osztrák fővárosban várják a nézőket. A programban idén is számos animációs nagyfilm premierjét találjuk, köztük az idén Cannes-ban debütált, és a Szuez Film jóvoltából a fesztiválpremier után a magyar mozikban is látható Keringő Bashirral című izraeli rajzfilmet, amely az 1982-es libanoni háború eseményeit eleveníti fel.  De van még premier a fesztiválon: Evangelion 1.0: Nem vagy egyedül című japán film, vagy a Holttér című animációs zombihorror. A vetítések mellett három, párhuzamos műhelysorozat is színesíti a programot.

Az Anilogue 2008 az idei Annecy filmfesztiválon különdíjat nyert Plympton-film mellett bemutatja a világ legnagyobb rajzfilmes rendezvényének fődíjas alkotását, a Sita Sings The Blues-t is. Nina Paley filmje az indiai mitológia egyik alapművét, a Rámájanát  dolgozza fel.

A részletes program és a helyszínek listája itt!

nov. 27-dec.3-ig.


Monkey Business
Buli az A38 hajón

Monkey6 presents: The Proxy live! (Turbo, RU), Danger live! (Ekler'o'shock, FR), Bimbi, Fefe, Rudolf (WifeBeater Rec.), Bergi & Svindler (Monkey6), Motorbár: Soulrise (Mustbeat), Metha (NuBeatz), Max Factor (Monkey6)

A Monkey6 kollektíva rendezi nekünk a szombat estét, szintipoppal, nyolcvanas éveket idéző sound-dal, a kortárs francia tánczenék hatása alatt.

A "majmok" vigyázó szemeiket nem csak Londonra vetik, nem csak a műfaj jól bejáratott angolszász képviselőit hozzák Budapestre, hanem más színterekről is szemezgetnek. Az olasz Mowgli, a francia Kavinsky és DJ Feadz után most Moszkva és Párizs két lefrissebb üdvöskéjéről van szó: Proxyról és Dangerről.

The Proxy, avagy a "Ruszki Kölyök"  zenéit leginkább elektrorave-nek nevezhetnénk, a csattogós négynegyedek alatt széttekert, recsegős, lukas frigókondenzátorra emlékeztető, de elsöprő erejű groove-ok szólnak, felettük meg jól eltalált hangminták pörgetik a közönséget. Proxy kulcsfontosságú klubkedvenc lett Európában, a nyár partijait egyértelműen a Stacey Charles csodálatos vokáljával megtámogatott 'Dance in the Dark' uralta, és pár hete már a következő maxira, a sötét hangulatú Ravenre tombol a moszkvai és londoni ifjúság.

A franciák Django Rheinhardt után először képesek új és masszív stílusirányzattal hozzájárulni az egyetemes zenetörténethez. A Daft Punk és Bob Sinclair nyomdokain ezernyi formáció és producer vetette bele magát az elektropopba, és ezek egyik legújabb, legfrissebb és legnépszerűbb képviselője Danger. A francia szintipop visszaállította a nyolcvanas évek rém kínos hangzásainak tekintélyét: B-szériás sci-fi sorozatok főcímzenéi, Jean-Michel Jarre ködgépes-lézeres szintiparkja, Herbie Hancock Rocketja, eurodiszkós basszusalapok - ilyesmik kavarognak Danger flitteres elektropopjában is, keveredve hihetetlenül retrós vonósszólamokkal, Van Halen-es gitárnyűvéssel és masszív breakbeat-alapokkal. A cool mibenléte? Most Budapesten is megtapasztalható.

nov.29.; Bp. A38