Ilyenek voltunk
40 film a szocializmusról

Jusson eszünkbe néha, mi volt itt. Például olyankor, amikor panaszkodunk, hogy mennyire rossz. Persze, rossz. De mégiscsak, nem "az", ami volt. Az Open Society Archives (OSA) most emlékezni segít. Negyven év, negyven film.

Mit tudtunk meg a rendszerváltás óta eltelt 20 év alatt a szocialista Magyarországról? 1989 óta több száz dokumentumfilm készült a Rákosi-Kádár korszak történeteiről. Az OSA Archívum ezek közül 40 kihagyhatatlan művet ötnapos monstre vetítéssorozaton újrajátszik. Május 25. és 29. között 55 órában újra láthatóak lesznek a létező/ismeretlen Magyar Népköztársaság hétköznapjai.

Filmek, amikről lemaradtunk, amikről hallottunk, de sosem láttuk őket, vagy amiket évek múltán újranéznénk. A Gyömrői gyilkosságoktól a Dunagate-ig, 40 felejthetetlen film a 40 megrázó évről.

Részletes program itt!


Szomszédom a miniszter
Citromfa

Mindenki jószomszédi kapcsolatok ápolására törekszik, de azért van egy határ. Salma, a palesztin özvegyasszony házával szomszédos telekre költözik az izraeli védelmi miniszter.

A rezidencia Salma citromligetével szemközt áll, épp a zöld határvonalon. Mivel a kert megnehezíti az épület biztosítását, a védelmi erők parancsba adják a fák kivágását. A nő egy fiatal ügyvéd segítségével elindul, hogy törvényesen megvédje igazát.

Etz Limon - izraeli film, 2008., r.: Eran Riklis


Utazunk. Egy kislány kezében zacskó, benne hal.
Hal a zacskóban: ütközési kísérlet emberi lényekre, zenével kísérve

Csupa gép és szerkezet vesz körül bennünket, kapcsolgatjuk őket ki-be, miközben halvány sejtelmünk sincs arról, hogy a gombon túl miféle világ rejtőzik. Ez az öntudatlan létezés régi hagyomány szülőbolygónkon, hiszen ki tudja, mióta szeretünk és gyűlölünk, okozunk örömet és bánatot nap mint nap, anélkül, hogy tudnánk róla, pontosan mit is csinálunk, és azzal hogyan hatunk. Még ma is könnyebbnek tűnik egy rakétát a kozmoszon át a Föld túlsó felére pottyantani, mint megérteni a velünk szemben ülőt. Legfeljebb sejtéseink lehetnek róla, mi rejtőzik a homloka mögött. Ezekből a sejtésekből szedtek össze egy kísérletre valót.

A Mobil Front Műhely és a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházának közös produkciójának főszerepét egy hallássérült lány, Borsos Beáta alakítja. Az alkotók (a szegedi színház tagjai és néhány budapesti vendégművész) számára is újszerű munkafolyamat végeredményeként megszületik egy új színpadi mű, egy vállaltan eklektikus előadás, amely speciális, egyéni problémákkal foglalkozik, társadalmi kérdéseket is feszeget, de nem nélkülözi a költőiséget és a humoros pillanatokat.

május 21., 22., 23., Szeged, Kisszínház, Holdudvar


 
Urbánus szimfóniák
Goldie

Nélküle nem volna drum and bass. Na és? - mondanák, akiket nem különösebben rázna meg, ha a zakatoló, lüktető, hol felkorbácsoló, hol megnyugtató, hol izgató, hol agytépő urbánus szimfóniák hiányoznának a világ zenéjéből. Pedig hosszú ideig úgy tűnt, a szanaszét szórt ritmikájú d'n'b lesz az utolsó "újdonság" a populáris zenében. S valljuk be, Timeless című korszakos albuma óta Goldie sem hozott létre újabb megkerülhetetlen zenei anyagot. Ha csak ennyit tett volna, az sem volna kevés. De producerkedik, zenét kreál, játszik, DJ-zik most is. Újra Budapesten. 

1965-ben Clifford Joseph Price-ként látta meg a napvilágot a jamaikai-skót származású elektronikus zenei előadó. Az aranyfogú fenegyerek a ’90-es évek egyik meghatározó zenei alakja, a drum and bass irányzat elterjedésének kulcsszereplője.

május 25., Bp. Zöld Pardon


Egy hangszer újrafelfedezése
Balogh Kálmán 50 éves

Balogh Kálmán tizenegy éves volt, amikor nagybátyja, Balogh Elemér biztatására cimbalmozni kezdett. Két év múlva már a miskolci Avas Táncegyüttes zenekarában muzsikált, 1980-ban pedig átvehette tanári diplomáját a Zeneakadémián. Játszott komolyzenét a Budapest Fesztiválzenekarral, készített dzsesszlemezt David Murrayvel, leginkább azonban a kelet-európai és balkáni – magyar, zsidó és cigány – népzenék avatott előadójaként tartjuk számon.

Tizenöt éve működő zenekara, a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band éppolyan nyitott a kelet-európai és a balkáni vokális és hangszeres cigány zenékre, mint a dzsesszre és a vendéglátóipari cigányzenei hagyományra. Lemezeik – Roma vándor, Aroma, Gipsy Colours, Aven Shavale – könnyedén emelkednek felül a tér és a zenei stílusok kötöttségein.

Ennek a rendkívül gazdag népzenei kínálatnak az esszenciáját kapja a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem közönsége. Műsora első részében az ünnepelt magyar népzenét ad elő, a műfaj számos kiválóságával együtt, a második részben pedig cimbalomzenekara és nemzetközi sztárvendégei társaságában görög, bolgár, román és zsidó népzenei egyveleget hallhatunk tőle. Minden okunk megvan tehát arra, hogy határtalan élményre számítsunk.

május 23., Bp. MüPA