"A Vatikáni Múzeum nem csak Michelangelóból és Raffaellóból áll, nem csak Sixtus-kápolnát és groteszk stanzákat lehet nálunk csodálni, Henri Matisse-nak dedikált termet nyitunk" - jelentette be nem rejtett büszkeséggel a világ egyik leglátogatottabb - évente 4 millió olasz és külföldi által végignézett - múzeumának kortárs művészeti igazgatója, Micol Forti. Az év végén állandó kiállítás nyílik a Vatikáni Múzeumban Matisse (1869-1954) egyedülálló egyházi műveiből; ő díszítette a franciaországi Vence domenikánus kolostorának Rózsafüzér-kápolnáját.

Az idős művész 1947-ben fogadta el a szerzetesrend nővéreinek megbízását. Megrajzolta a kápolna hatalmas üvegablakait, megfestette falait, megtervezte az oltár feletti feszületet, még a mai napig használt színes miseruhák is Matisse keze munkáját viselik magukon. A kápolnát 1951-ben szentelték fel, három évvel Matisse halála előtt. Vence-ben a fauvizmus mestere meztelen táncosok helyett inkább Szűz Máriát festett gyermek Jézussal és a Via Crucis keresztútját. A kolostorban látható alkotások vázlatait, rajzokat, terveket Matisse fia, Pierre adományozta a Vatikánnak 1980-ban. A vence-i rendfőnökasszony a kolostor birtokában levő Matisse-skicceket küldte el Rómába azokkal a levelekkel, melyeket Matisse a kolostort vezető Ágnes nővérrel váltott. Az egyik levélben a művész megköszönte azt a sajtot és mézet, melyet az apácáktól kapott.

A XX. század egyik legnagyobb és az olasz művészettörténész, Carlo Giulio Argan megítélése szerint leglaikusabb festője előtt nyitotta meg kapuit a Vatikáni Múzeum. "Ez tartjuk az első lépésnek a múzeum modernizálása felé" - hangsúlyozta Forti.