Hann Ferenc 1944-ben született Nagybányán. Jászberényben, majd Szegeden tanult, művészettörténetet hallgatott Budapesten az ELTE-n és Esslingenben, Németországban. Pályáját szépíróként kezdte, írásai megjelentek a párizsi Magyar Műhelyben is.

Művészeti íróként Csontváry kutatásainak közreadásával jelentkezett 1976-ban az Ars Hungaricában. 1977-ben az ottani művészek hívására Szentendrére költözött, a Ferenczy Múzeumban muzeológusként, majd főmuzeológusként dolgozott. Kortárs művészettel foglalkozott és számos kiállítást rendezett magyar művészek munkáiból külföldön. 1995-től tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának.

Számos monográfiát írt a szentendrei művészekről, köztük Pirk Jánosról, Csíkszentmihályi Róbertről, Bánovszky Miklósról, Péreli Zsuzsáról és Aknay Jánosról. Aknay János Kossuth-díjas festőművész az MTI-nek szerdán elmondta: Hann Ferencet 1977 óta ismerte és figyelemmel kísérték egymás életét.

"Nagyívű, nagy tudású ember volt, egyengette a fiatalok, a Vajda Lajos Stúdió tagjainak művészi útját, odafigyelt rájuk" - emelte ki Aknay János. Hann Ferenc a zebegényi Szőnyi István Szabadiskola művészeti vezetője volt 1994-ig, koncepciója közel állt a nagybányai művésztelepéhez. A Szentendrén élő művészek nagy barátja és támogatója volt, majd nyugdíjba vonult és Szigetmonostorra költözött.

Aknay János azt is elmondta, hogy Hann Ferenc utolsó művészeti írása jövő tavasszal jelenik meg. A festőművész a balatonboglári evangélikus templomnak Megváltó címmel nagy oltárképet festett, ezt húsvétkor fogják szentelni, és Hann Ferenc erről a képéről írt szakmai szöveget, amelyet egy mappában jelentetnek meg az oltárkép szentelésével egy időben.

Péreli Zsuzsa Munkácsy- és Prima Primissima-díjas gobelinművész munkásságáról két könyvet is írt Hann Ferenc. Mint a művész az MTI-nek kiemelte, Hann felfogásában, gondolkodásmódjában nyitott volt, olyan dolgokkal foglalkozott, ami megérintette, nem kapcsolódott csoportokhoz. Hozzátette: Frank János művészettörténészt tekintette mesterének, és "nem halmozták el kitüntetésekkel".

"Erkölcsös ember volt, rendkívüli humorérzékkel, imádták a tanárok, a diákok és a barátok egyaránt" - jegyezte meg Péreli Zsuzsa.