"Vidnyánszky Attilát nevezi ki a Nemzeti Színház élére Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a pályázatokat véleményező szakmai bizottság javaslatával megegyezően. Az új vezető pozíciót 2013. július 1-től 2018. június 30-ig tölti be." Így nyitotta Balog Zoltán miniszter az Emberi Erőforrások Minisztériumában hétfő (december 17.) reggel 09.06-kor kezdődő sajtótájékoztatóját.

Jövő június 30-án lejár Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház jelenlegi igazgatójának a mandátuma, aki 2008. július 1. óta vezeti az intézményt. A 2012 őszén meghirdetett pályázaton négyen indultak a posztért, Alföldi mellett beadta munkáját a debreceni Csokonai Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila is, akit győztesként jelölt meg Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Alföldi és Vidnyánszky mellett két kevésbé ismert pályázó is indult: Szennyai Mária és Hídvégi Miklós. Utóbbi két pályázó munkája azonban nem felelt meg a feltételeknek.

Az igazgatói pályázatot elbíráló kuratórium tagjai minden pályázatra szavazhattak, Vidnyánszky egyhangú támogatást kapott a kilencfős testületben, Alföldi pályázatára négyen szavaztak nemmel, négyen tartózkodtak és egy tag igennel szavazott. Újságírói krédésre, miszerint a két igennel (vagyis mind a két jelöltet támogató) szavazó tag Törőcsik színművésznő volt-e, L. Simon László államtitkár bólintott, de a miniszter elhárította kérdést.

Az eredmény bejelentésén Vidnyánszky is megjelent és Balog Zoltán miniszter mellett foglalt helyet.

Vidnyányszky Attilának és Balog Zoltán

Túry Gergely

Vidnyánszky győzelmének bejelentése után elhangzott, hogy az átadás-átvétel idejére miniszteri biztost neveznek ki a Nemzeti élére. Ezt a posztot Fekete Péter, a békéscsabai színház igazgatója, a Vidnyánszky által vezetett Magyar Teátrumi Társaság tagja tölti majd be. Cikkünkben korábban azt írtuk, hogy Fekete a színigazgatóról döntést hozó bizotságának is tagja volt, ez azonban téves információ.

Vidnyánszky: "Szót tudunk érteni Alföldivel"

Ha most nem rúgják ki Alföldit, akkor soha

Ez utóbbi személyi kérdés már egy régóta, a színház és politika összefonódását feszegető vitára világít rá. Az igazgatói pályázatot elbíráló kuratórium tagjai között találjuk a kormány kedvenceit és támogatóit: Kerényi Imrét, Ókovács Szilvesztert és Feketét is. Vidnyánszky kritikusai éppen ezt vetik szemére: a Magyar Teátrum Társaság a szakma, a Színházi Bizottság a minisztérium részéről delegálta a döntéshozókat. Márpedig a két társaság közül az elsőnek ő az elnöke, az utóbbiba pedig szintén a társaság tagjai kerültek főleg, amikor 2011 szeptemberében létrejött.

A kuratórium és a miniszter azzal indokolták a döntést, hogy a "Nemzeti Színház nem csupán egy színház, hanem olyan intézmény, amelynek nemzeti értékeket kell képviselnie, közvetítenie. Ennek markáns megjelenése a benyújtott pályázatok alapján egyértelműen Vidnyánszky Attilától várható."

Ugyanakkor Balog Zoltán miniszter elismerően szólt Alföldi Róbertről, gratulált elmúlt öt éves teljesítményéhez, "nagy formátumú" intézményvezetőnek nevezte, és hozzátette, hogy az igazgatóváltással  "egyik alkalmas jelölt váltja a másikat".

Kulturkampf

Ezekkel a névsorokkal, illetve az Alföldit ért állandó támadások miatt a Nemzeti ügye éppen olyan közéleti csatatérré változott, mint a Magyar Művészeti Akadémia alaptörvénybe foglalt mindenhatósága, amit szintén a kormánytól kapott a szakma és az ország. Igaz, a Műcsarnok körüli botrányok legfontosabb hozzávalója nem más, mint a legfinomabban is megosztó, ámde szakmai elismerést kivívni képtelen akadémiai elnök, Fekete György. Hozzá fogható szereplőt nem találunk a színházi életben.

Kulturkampf: már házon belül folyik a harc

Bár Vidnyánszky munkáját és szaktudását elismeri Alföldi Róbert is, aki különösen az ukrajnai magyar kisebbség körében, Beregszászon létrehozott színházat dicséri, a fenti vádak mindenképpen válaszra vártak. Cáfolat helyett a debreceni igazgató azzal vágott vissza, hogy a sokat kritizált színházi törvény és támogatási rendszer, amely a Magyar Teátrum Társulat és az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakműhelyeiben született, éppen hogy nem a jobbra hajló társulatoknak juttatta a legnagyobb támogatást, hanem a budapesti Katona József és Örkény színházaknak.

A kuratóriumnak szintén tagja volt Törőcsik Mari Kossuth-díjas színművész. Az Alföldit támogató civilek a kuratórium fügefaleveleként emlegetik.

Amit a pályázatról tudhatunk

Vidnyánszky korábban úgy döntött, hogy az eredményig nem hozza nyilvánosságra pályamunkáját. A miniszteri bejelentést követően azonban felhívta a figyelmet, hogy hétfő (december 17.) 12.00.-tól a debreceni Csokonai Színház honlapján elérhető lesz teljes terjedelmében. (Alföldi is az általa irányított színház honlapján publikálta pályamunkáját.)

A rendező-igazgató "egész eddigi munkáját felkészülésnek" tekinti, hogy végül a "világ legfontosabb színházát vezethesse." A pályázatból nem kívánt kiemelni semmit, azt kéri, hogy akit tényleg érdekel az alaposan olvassa el a pályamunkát.

Vidnyánszky Attila pályázata

MTI / Czeglédi Zsolt

Vidnyászky ugyanakkor nyíltan vállalja a véleményét, amiben kritizálja a pályázati rendszert. Szerinte más demokratikus országokban is működik a gyakorlat, amely szerint a fenntartó nem pályáztat, hanem kinevezi az intézményvezetőt. Szerinte ez transzparensebb és kevesebb az indulat körülötte.

Mi a nyertes Vidnyánszky-pályázat titka? - Ön is szavazhat

Alföldi Róbert azonban már beadáskor nyilvánosságra hozta munkáját, ennek teljes 322 oldalas tartalma elérhető a weben. A pályázat mellé több mint százhatvan támogatói nyilatkozatot is csatolt. Az eredményt nem kívánja kommentálni.

Szörényi kiállt Alföldi Róbert mellett

Vidnyánszky Attila úgy vélte egy Hír Tv-nek adott interjúban, hogy a támogatók közül sokan akár neki is adtak volna hasonló nyilatkozatot. Ő azonban nem kért senkitől, nem kívánta "megosztani az embereket".

Ezt tervezi a győztes

Vidnyánszky korábbi nyilatkozataiból már megtudhattuk, hogy nagyobb teret kíván biztosítani a vidéki és a határon túli színházaknak. Ugyan erre Alföldi is jócskán adott lehetőséget, de a debreceni színigazgató a repertoár 30 százalékát ezekre a Budapesten túli társulatokra bízná.

Ezt a szándékát erősítette meg hétfőn 22.00.-kor az MTV ESTE című műsorában, ahol telefonon adott tömör nyilatkozatot. A rövid beszélgetésben rákérdezte a miniszteri biztos szükségére is, amire Vidnyánszky azt a magyarázatot adta, hogy "jogilag nem leszabályozott az átadás-átvétel." )Ugyan a korábbi színigazgató váltáskor Jordán Tamás és Alföldi Róbert géléves átadás-átvételi időszakban együtt tudtak dolgozni, de a minisztérium most a felügyelete alá akarja vonni a folyamatot.)

Vidnyánszky hozzátette, hogy az első előadást ő maga rendezi. Ez a János vitéz lesz, amely korábban szakmai vitát váltott ki közte és Alföldi között. A debreceni igazgató azt sérelmezte, hogy Alföldi "meghamistotta" Petőfi szerzői szándékait. A Színikritikusok Szövetsége azonban nyílt levélben figyelmeztette Vidnyánszkyt, hogy Alföldi a Kacsóh Pongrác változatot vitte színre, ezért a szerői szándékot nem hamisíthatta meg.

További címeket nem mondott, két rendezői nevet említett még: Victor Rizsakov és Silviu Pucatere orosz és román kollégáival már több alkalommal dolgozott együtt.

Másrészt tartalmilag is változtatni szeretne. Szeretné megtörni annak a színházi trendnek az uralmát, amely pesszimista, sötét hangulatú, a gyengeségeinkkel szembesít. Az általa vezetett „szakrális” intézményben, amely „több mint színház” azokat a történeteket szeretné megmutatni, amelyek optimistábbak, erényekről szólnak.

Vidnyánszky egyszemélyi felelősséget vállal. Segítségére lesz a Csokonaiban felépített csapat. Debrecen igazgatói posztját nem tartja meg.