A vezető az idén strukturális változtatást vezetett be a programszerkesztésben: az éves helyett áttértek az évad szerinti műsortervezésre. Mint Káel Csaba elmondta, ez a megoldás előnyösen hat a hazai és külföldi társintézményekkel kiépült kapcsolatokra és a kulturális turizmus erősítésére.

"Úgy alakítottuk át a szerkesztést, hogy a Magyar Turizmus Zrt. és más turisztikai szervezetek jó időben, csaknem egy évvel előbb ajánlhassák a magyar kulturális programokat, nemcsak a Művészetek Palotája, hanem például a Szépművészeti Múzeum vagy az Operaház és mások eseményeit. A kultúra iránt érdeklődő utazó a minőségi kategóriába tartozik, rendkívül értékes Magyarország számára, mert igényes a szállására, arra, hogy hol étkezik, milyen bort kóstol…" - mondta el az MTI-nek a vezérigazgató. 

"Az klaszterszerű összefogás, amelyet ezek a kulturális intézmények alkotnak, létkérdés. Hiszen, ha egy múzeumban vagy a másik házban kiemelkedő színvonallal találkozik az érdeklődő, de a harmadikban nem ugyanazt a magas minőséget kapja, az az egészre vet rossz fényt" - emelte ki az együttműködés fontosságát.

"Erő van a kultúrában"

"A döntéshozóknak fel kell hívni a figyelmét arra, hogy milyen erő van a kultúrában. "Tényleg fejlesztési ágazat, amelynek a 'termékei' a világpiacon gyorsan értékesíthetők, és hosszú távú hatásuk is van. Tavasszal Ománban jártunk a Magyar Állami Operaházzal együtt. Egy-két héttel a vendégjáték után több kinti magyar érdekeltségű cég vezetőjétől kaptam köszönő leveleket, mert a hivatalokban, intézményeknél, ahol eddig akár évekig is hiába 'előszobáztak', a fellépésünk után kitárultak az ajtók. A kultúra igenis szükséges a diplomáciához " - fogalmazott Káel Csaba.

Müpa

Az esztendő fontos eseményének tartja, hogy tavasszal a művészeti menedzsereket tömörítő nemzetközi szervezet, a IAMA kongresszusának, nemrég pedig az Európai Hangversenytermek Szövetségének vezetői tanácskozásának adott otthont a Művészetek Palotája. A gazdasági válság kihívásaira adott válaszok között nemzetközi viszonylatban is modellértékű az az együttműködés, amelyet a Müpa és az MTVA kötött egymással tavasszal a Müpában létrejött előadások értékesítésére a közszolgálati médiumok számára heti rendszerességgel. Ez egyrészt az anyagi forrásokban nem bővelkedő ház számára bevétel, másrészt a partner kedvező áron jut sugárzásra kész anyaghoz. "Nagyon fontos szempont az is, hogy így azoknak is élménnyel szolgálhatunk, akik a távolság vagy az anyagiak miatt még nem jutottak el a Müpába" - tette hozzá.

Kiemelte, a Müpa a minőségi kultúrát képviseli, ennek egyik legfontosabb ága az európai zenei kultúra, amely kiállta az idők próbáját, valószínűleg azért, mert olyan pszichológiai és érzelmi tartalmat nyújt az embernek, ami létszükséglet. Káel Csaba tapasztalatai szerint nemcsak az európai emberek ismerték fel ennek fontosságát, hanem például a japánok és a kínaiak is. Utóbbiak érdeklődése most elemi erejű, és mivel ezzel a Müpa egyedül nehezen birkózna meg, ezért a hazai és nemzetközi koprodukciók létrehozására is kiemelt figyelmet fordítanak.

Káel Csaba beszámolt arról is, hogy a Művészetek Palotájában januártól új műfaj jelenik meg, a cirkuszszínház, elsőként a kanadai Cirque Éloize vendégszereplésével. Az új műfaj egyrészt formálja a technikailag kitűnően felszerelt Fesztivál Színház programkarakterét, másrészt alkalmas arra, hogy a fiatalokat a Müpába vonzza. "A látványos, bravúros, szórakoztató, ugyanakkor magas színvonalú műsorokkal szeretnénk megszólítani a fiatalokat, és bízunk abban, hogy más programjaink iránt is érdeklődnek majd " - hangsúlyozta Káel Csaba.

"A Müpa egyedülálló" 

Hozzátette: a Müpa egyedülálló abban is, hogy a környezetében rangos felsőoktatási intézmények helyezkednek el. Az egy éve elkezdett Müpa Mozi filmklub elsősorban a fiatalok számára indult el, akárcsak a Literárium kortárs irodalmi sorozat is és várható, hogy a cirkuszszínház mint újdonság szintén felkelti az érdeklődésüket. Létfontosságú feladatnak tekinti az egyetemistákkal való párbeszéd kialakítását, az egyetemekre "helybe" is viszik a Müpa kínálatát: minikoncerteket terveznek, emellett közösen gondolkodnak olyan projektekben, amelyekben a fiatalok aktívan, kvázi alkotóként vehetnének részt, ezeknek a részletei most formálódnak. 

A palota a novemberben elhunyt első vezérigazgatója, Kiss Imre vezetésével a kezdetektől saját fejlesztésű programokat (például a Budapesti Wagner-napokat) vezetett be, ezekre a fejlesztésekre, új produkciók létrehozására nagyobb hangsúlyt kíván fektetni Káel Csaba.

"Több budapesti színházzal tárgyalunk közös produkciók, olyan zenés színházi estek létrehozásáról - a preklasszikus operáktól a kortárs musicalekig -, amelyek nincsenek vagy nem jellemző gyakorisággal találhatók meg a fővárosban. Elképzelhető, hogy meghívunk sikeres külföldi zenés előadásokat is" - vázolta a terveket a vezérigazgató.

A márciusban megnyíló Budapest Music Centerrel együtt szeretnék a kortárs zenét üggyé tenni. "A világban elismertek a magyar komponisták, a hazai közönség azonban furcsa viszonyban van velük. Bécs az egyik legkonzervatívabb zenei ízlésű város, mégis megcsinálta a Wien Modern mozgalmat és fesztivált, ami ma már egyik emblematikus programja a városnak. Hasonló kezdeményezésről beszélgetünk, mert egy ilyen program a mi életünkről tudósít, a mi tevékenységünk lenyomata lehetne" - részletezte.