TÁP Színház, Fekete Ádám-átirat, játsszák, többek között: Kovács Krisztián, Lázár Kati, Hegedüs D. Géza, a Puszi Együttes, Vajdai Vilmos rendezés. A  kedd este 21.30-kor és szerda délután fél 5-kor a Trafóban látható Jövedelmező állás 1857-ben keletkezett, és maga Tolsztoj is igen nagyra értékelte mélységét és erejét.

A színdarab a korrupt hivatalnokok természetét vizsgálja, pontosabban azt, hogyan működnek különleges erkölcsi elveik, védőmechanizmusaik és önfelmentésük. A darabot azonnal betiltották, mert a cenzúra szerint az állami hivatalnokokat figurázta ki. Csak keletkezése után hat évvel mutathatták be Szentpéterváron.

Fekete Ádám többek között ezt mondta az MTI-nek: "A darab szerint a gazdag és befolyásos Visnyevszkij unokaöccse, Zsadov, nősülni készül. Mivel választottja vagyontalan, mindenki óva inti, mert tisztességes munkából nem fognak tudni megélni. Márpedig egy nőt csak úgy lehet boldoggá tenni, ha az ember kényezteti és elhalmozza. Zsadov lázadó természete nem tudja elfogadni az őt körülvevők életszemléletét és morálját, a romlott, korrupt, felfele törekvő hivatalnokok ostobaságát. Nagybátyja hiába figyelmezteti, hogy ha nem áll be a sorba, akkor támogatására se számítson többé. Egy év telik el. Zsadov becsületes munkából, szegényes körülmények között él ifjú feleségével. A fiatalasszony egyre jobban szenved a nélkülözéstől, és arra készül, hogy elhagyja Zsadovot. A férfi csalódottan beadja a derekát: hajlandó beállni a csalók társaságába, hogy feleségét megtartsa."

Vermes Kata

Hogy az eredeti műből mi marad, az maradjon titok, mert a TÁP Színház változata a jelenre reagál. Az előadás után büszkén mondhatja majd egy magyar ember, hogy van saját magyar, nemzeti alternatív színházunk. Még akkor is, ha a darab nem tud felmutatni optimista perspektívát. Goncsarov így foglalja össze Osztrovszkij több évtizedes színházi munkásságát: „Egyedül alkottad meg azt az épületet, melynek alapkövét Gribojedov és Gogol tették le. Csak a te munkásságod után mondhatja büszkén egy orosz ember: „Van saját orosz, nemzeti színházunk. És azt jogánál fogva úgy kellene hívnunk: Osztrovszkij Színház”