Magyar helyszínen kezdődik a Faust elkárhozása: hatalmas magyar zászló biztosítja a hátteret a kezdő jelenetben, mely egy cigány lakodalmat ábrázol egy lakókocsi előtt. A békésen mulatozó cigányokra gárdisták törnek, és agyba-főbe verik őket. A színházi gárdisták egyenruhája egyértelműen a magyar gárdistákra utal, a hátukon látható ábra is ugyanaz. Nyakukban árpád sávos sál, sapkájukon árpád sávos kitűző van.

Az előadásról szóló összeállításban a rendező nem beszél külön arról, miért szerepelnek gárdisták és cigányok a színpadon. Andrea Moses rendező felfogásában Faust egy videóművész, aki megpróbál a művészet erejével hatni a politikára, de az átélt események hatására belefárad ebbe. Megpróbálja megváltoztatni a világot, de a túl nagy közöny miatt feladja teveit. A rendező azt mondta: realisztikus színházat akar csinálni, olyat, ami most és velünk történik és nem híve annak, hogy a nézőket egy fantáziavilágba repítse – írja az Index.

Az előadásról írt korabeli kritikájában a Zeit felidézte, hogy Gyöngyöspatán az odasereglett gárdisták elől buszokkal kezdték el menekíteni a cigányokat.

Hector Berlioz Faust elkárhozása című művébe eredetileg is belefoglalta a Rákóczi-indulót, így nem volt nehéz magyar vonatkozást találni a műnek. Berlioz visszaemlékezése szerint Pest-Budára való jövetele előtt rábeszélték, hogy játsszon valami magyarosat a lakosságnak, és akkor bukkant rá a Rákóczi-induló kottáira, ami akkor már Bécs szerte ismert volt. Berlioz a Rákóczi-indulót már Pesten komponálta, 1846-ban. Berlioz monumentális műve, a Faust elkárhozása Goethe művén alapszik, és a jó és a rossz örök harcáról szól.