Több mint 22 ezer ember, köztük mintegy másfél ezer magyar vett részt a Goethe Intézet nemrég lezajlott, az európai értékeket vizsgáló, 30 európai és Európával szomszédos országot érintő internetes szavazásban. Kiderült, hogy a felmérésben részt vevőknek – a magyarok többségének is - a kultúra jut először eszébe a „Mit jelent Önnek Európa?“ –kérdésre.

A válaszadók úgy vélik, Európa legjelentősebb hozzájárulása a világkultúrához a demokrácia, majd jön alig lemaradva a klasszikus zene és a könyvnyomtatás. A franciáknak erre a kérdésre leginkább az emberi jogok nyilatkozata jutott eszükbe, az olaszoknak pedig a képzőművészet. A magyarok TOP-listáját a könyvnyomtatás, a gőzgép, a golyóstoll és a gyufa vezeti.

AFP / Gabriel Bouys

Eiffel-torony, Akropolisz, Colosseum

A legjelentősebb európai épület az Eiffel-torony, ezzel a magyarok is egyetértenek (csak az ötödik helyen van hazai épület: az Országház), viszont a görögök szerint az Akropolisz, az olaszok szerint a Colosseum.  Elég nagy volt a szórás a filmek tekintetében, de végül  Roberto Benigni Az élet szép, Florian Henckel von Donnersmarck Mások élete, és Jean-Pierre Jeunet Amélie csodálatos élete került a dobogóra.  

Az európai irodalom legelragadóbb alakját kereső kérdésnél Cervantes antihőse, a szélmalomharcos Don Quijote vitte el a pálmát, nálunk Faust, a Kisherceg és Anna Karenina. A legjelentősebb európai képzőművésznek Leonardo da Vincit választották a résztvevők, a második helyen Picasso végzett. Nálunk a sorrend: Leonardo, Picasso, Michelangelo.

Puskás Ferenc

HVG archív

Merkel és Puskás Öcsi

A legfontosabb európai politikusok rangsorát Angela Merkel vezeti (nyilván nem függetlenül attól, hogy a válaszadók között a németek voltak a legtöbben), őt Winston Churchill követi. A magyaroknál Churchill az első, Merkel a második. A többi európai ország is Churchillnek juttatja a pálmát, két kivétellel: a franciák de Gaulle-ra, a törökök Atatürkre a legbüszkébbek.

A legnagyobb európai sportoló a magyarok szerint természetesen Puskás Öcsi, az összeurópai vélemény szerint viszont Novak Đoković szerb teniszező lett, akit Michael Schumacher és Roger Federer követ.

A legjobb konyhával a válaszadók 42 százaléka szerint Olaszország dicsekedhet. Sokan ugyanakkor jobbnak találják saját főztjüket – a portugálok, spanyolok, franciák és görögök zömének a hazai ízek jönnek be. Mi, magyarok is a magyar konyha mellett voksoltunk.

Ízig-vérig

A válaszadóknak fontos Európa. A „Mennyire érzi magát európainak?“-kérdésre a többség azt válaszolta, hogy „ízig-vérig“ (43%) vagy „meglehetősen“ (37%). A legelszántabb, „telivér“ európaiak a franciák között találhatók (74%). De a magyar, portugál, dán, holland szavazók többsége és a német résztvevők közel fele ugyancsak ízig-vérig európainak vallja magát.

Európa jövőjét a résztvevők többsége „jónak“ vagy „nagyon jónak“ ítéli meg. A litvánok, bolgárok és szerbek kiváltképp derűlátóak e tekintetben. A németek nagyobb hányada ugyancsak pozitívan tekint földrészünk jövőjére (51% „jó“, 8% „nagyon jó“). A spanyolok és a magyarok többsége viszont pesszimista, az „elmegy“ vagy egyenesen „rosszak a kilátások“ minősítéssel felelt a jövőt firtató kérdésre.

Kölcsönkért tükör

A projekt honlapján számos neves európai értelmiségi értékelte az eredményeket. Umberto Eco szerint a válaszok bizonyos fokú optimizmusra adnak okot, de egyben egy olyan generációról árulkodnak, amely szinte semmit sem tud a múltjáról. Ezen pedig csak az Európáról szóló oktatás segíthet - írja.

hvg.hu

A magyar származású író, fordító Mora Terézia több ponton is kiemelte a magyarok különutasságát. Az Európa jövőjéről szóló kérdés kapcsán például pesszimizmusban  a „magyarok kitettek magukért – végső soron van mit védeniük európai hírükön –, és 25%-ban voksoltak a „jól – nagyon jól” opcióra, 75%-ban pedig a „közepesen – rosszul”-ra. (Jesszus, ez még több is, mint kétharmad!) De azért ugye valahogy majd csak kibírjuk. Valahogy majd csak lesz, muszáj neki. Nekem úgy tűnik, ez az általános hozzáállás azokban az országokban, amelyeket jelenleg (gazdasági, politikai, morális) válság sújt” - írja.

A politikusok versenyét nyert Merkel-kancelláról azt írja, hogy „Frau Merkel legalább nem hat masszívan ellene, hogy menjenek a dolgok. Igaz, mostanában neki sikerül a legtöbb jelentéktelen mondatot tartalmazó beszédet mondania, de ez még mindig jobb, mint ha hétfőn azt mondaná: „Nem leszünk Európa gyarmata”, szerdán pedig azt: „Egyébként ennyivel meg ennyivel több pénzt sikerült kicsikarnunk az EU-ból, mint az előző kormánynak.”

A kommentje végén pedig így ír: „Egyébként: a Goethe Intézet magyarországi párja a Balassi Intézet. 2002-ben alapították. Lehet, hogy hamarosan ők is készítenek egy kérdőívet. Engem érdekelne. Az az érzésem, hogy mi is szeretnénk tudni, hogy nézünk ki manapság, csak az utóbbi időben sajnos elég nagy volt nálunk a rendetlenség, és véletlenül összetört a tükrünk. Szomszédasszony, kölcsönadná a magáét? Tessék. Köszönöm.”

A felmérés nem reprezentatív, összesen 22 235-en válaszoltak. Az eredményekhez a német szavazók járultak hozzá a legnagyobb hányaddal (15,2%), utánuk a szerbek (9,0%), olaszok (8,6%), franciák (7,7%), magyarok (6,6%) és lengyelek (5,7%) bizonyultak a legszorgosabbnak. A résztvevők többsége (51,5%) a 20 és 40 év közötti korosztály tagja.