Nagy Károly több mint ezerkétszáz éve egyesítette Európát, megreformálta az oktatást és a társadalmat, lefektette a mai európai kultúra alapjait, s ezzel lehetővé tette a szellemi felemelkedést. Nem hiába emlegetik őt gyakran Európa atyjaként. Ez éppen elég indok arra, hogy január 28-án kontinensünk megemlékezzen a nagy uralkodó halálának ezerkétszázadik évfordulójáról.

Nagy Károly mellszobra a németországi Aachen városában

AFP / DPA / Oliver Berg

Mit köszönhetünk Nagy Károlynak?

A frank uralkodónak pontos elképzelései voltak arról, mit jelent egy óriási birodalmat irányítani és mit akart elérni élete során. Ma már elképzelhetetlen hatalommal rendelkezett. Birodalma központjává Aachent tette, ahonnan rengeteget utazott. Ismerte kora intellektuális elitjét. Olasz, spanyol és ír tudósokat hívott meg rezidenciájába, de kért tanácsot teológusoktól, építőmesterektől is. Nagy hangsúlyt fektetett az iskolák, kolostorok alapítására, a képzés és a művészet támogatása egész életében fontos volt számára.

Reformjai közül kiemelkedik az egységes európai fizetőeszköz létrehozása. Nagy Károly dénárja felgyorsította a hétszázas évek végén még igencsak heterogén frank birodalom egységesítését. Ugyanezt a célt szolgálta az is, hogy Károly bevezette az azonos mértékegységek használatát is. Károly idejében sikerült megújítani az írásbeliséget is. Uralkodása idején váltottak a karoling minuszkula írására, ami a mai kisbetűk és nyomtatott betűk, a Times és az Antiqua alapja is.

Ünnepségek sora

A hétvégén a németországi Aachenben, Nagy Károly nyughelyén a dómban esti imádsággal hivatalosan is megkezdődött a “Károly év”. A rendezvények csúcspontja a júniusban nyíló hármas kiállítás lesz “Hatalom, művészet és kincsek” címmel.  A dóm kincstárában ötven műtárgyat állítanak ki, melyeket a világ minden tájáról kellett a jubileum idejére összegyűjteni. A Charlemagne központban Károly udvari iskolájából harminc válogatott alkotást tekinthetünk meg a könyvfestészettől az aranyművességig. Az aacheni városháza koronázási termében pedig a karoling udvari életet ismerhetik meg a látogatók.

Az évforduló tiszteletére Johannes Fried német történész vaskos biográfiát írt Nagy Károlyról. Az érdeklődést mi sem mutatja jobban, mint hogy az ősszel megjelent könyvet már csak a második kiadásban lehet kapni.

Nagy Károly birodalmának földrajzi közepe a mai Svájc területén volt, gondolják a svájciak, ezért már ősszel megnyitották Zürichben a maguk kiállítását, Még február elejéig ismerkedhetnek a látogatók a frank uralkodó életével, örökségével és hatásával a modernkori Svájcra. A múzeum iskolásoknak szóló programjai mindvégig telt házzal futottak és már hetekkel ezelőtt lefoglalták az utolsó napig.

AFP / Bianchetti / Leemage

Egység a sokféleségben?

Az aacheni kiállítások védnökségét három európai vezető vállalta, ami “megmutatja, milyen jelentősége van Aachen város kiállítási projektjének”- jelentette ki a város főpolgármestere. A német államfő Joachim Gauck részt is vesz június 19-én a nyitóünnepségen. Az olasz elnök, Giorgio Napolitano és a francia elnök Francois Hollande viszont még nem biztos.

A franciák egyébként is úgy döntöttek, nekik fontosabb az első világháború százéves évfordulója.

Nagy Károlynak ezerkétszáz éve sikerült megteremtenie az egységet a sokféleségben, ám utódait a nagy európai történelmi események megünneplésekor úgy tűnik, inkább a sokféleség jellemzi.