A 20. század elejétől beindult a magasságverseny, amit 2003-ban egy 509 méteres torony, a Taipei 101, 2008-ban a 828 méteres dubaji Burdzs Kalifa vezetett, ám a tervek szerint 2018-ban készül el a Kingdom Tower Szaúd-Arábiában, ami az egy kilométeres lélektani határt is át fogja lépni.

Az Urbanista blog szerint ez a verseny akkor sem áll majd meg, és a szerző felteszi a kérdést, „mekkora az az épületmagasság, ami abszolút értékben a világ legmagasabb felhőkarcolója, vagyis magasabbat felépíteni képtelenség?”.

lliam Baker, a pillanatnyilag legmagasabb felhőkarcoló szerkezetéért felelős főmérnök szerint a jelenleg ismert, általuk is alkalmazott technológiákkal nem okozna gondot egy egymérföldes (1.6 km), sőt akár valamivel magasabb felhőkarcoló felépítése sem. Tim Johnson, az NBBJ építészirodától pedig arról beszélt, hogy egy közel-keleti megrendelő megbízásából (ennél többet azonban nem fedett fel) egy másfél mérföld (vagyis közel két és fél kilométer) magas, ötszáz emeletes felhőkarcoló tervein dolgoznak.

AFP / Roslan Rahman

Ha nem csak az ég felé törő, légiesen könnyű, kecses vonalvezetésű épületek szerkezetében gondolkodunk, akkor a határ – szó szerint - a csillagos ég. Volt már egy tokiói terv, az X-Seed 4000-es, amely felhőkarcoló inkább egy hegyhez lett volna hasonlatos, leginkább a Fudzsihoz. Sőt, Japán legmagasabb hegyére vert volna rá 225 métert a 4 kilométer magas épület-monstrum.

Elméletileg akár a Mount Everest magasságát is felülmúlhatná egy ilyen felhőkarcoló. Mivel a magas épületekben jóval kevesebb a tömör anyag, mint a hegyekben – például a Burdzs Kalifa 15 százalék szerkezet - 85 százalék levegő arányú –, a Mount Everest alapjaira épített, hasonló arányokat követő felhőkarcoló 59 kilométer magas is lehetne. Persze mivel egy ilyen, az Everestnél hat és félszer magasabb monstrum megépítése a valóságban fel sem merül, részletes tanulmányok bizonyára feltárhatnának olyan problémákat, amelyek kiküszöbölése nem éppen rutinfeladat.

A rendkívül magas objektumok másik csoportja: az űrliftek. Száznegyvennégyezer kilométeresre tervezett (de "szerényebb", százezer, vagy ötvenezer kilométer magas űrlift is felmerült), a földi atmoszféra fölé emelkedő felépítmények, amelyekkel a Föld gravitációs teréből történő "szökéssel" a Jupiter távolságára is könnyedén küldhetők űrszondák.

Azonban az űrlifteket külalakra ne gigafelhőkarcolóként képzeljük el, hanem inkább valamiféle szuperhuzalokként.