Az Omega és a Scorpions hétfői Szabadság-koncertje erősen megosztotta a közvéleményt. Volt, aki úgy vélekedett igenis lehet és szabad bulizni Nagy Imre újratemetésének évfordulóján, mások szerint azonban kegyeletsértő, hogy a rendszerváltás szimbolikus eseményét ingyenes rockkoncerttel ünneplik. Sokan joggal tették fel a kérdést, hogy miért épp egy olyan, az előző rendszerben minimum a tűrt (de sokszor a támogatott) kategóriába sorolható zenekar lép fel, amelynek évente jöttek ki a lemezei, amely végigiturnézhatta Európát (és nem csak a KGST-országokat) a 70-80-as években, amely tehát a múlni nem látszó Kádár-rendszer része volt. (Cikkünk az Omega és a pártállam kapcsolatáról itt olvasható.)

Az aczéli kulturpolitika ugyanis, akit nem tűrt, azt leradirozta a térképről. Ellentétben az Omegával - a Beatricének, és az alternatív zenekarok többségének - nagyon sokáig nem lehetett lemezük. Voltak olyan zenészek - Baksa-Soós János, Orszáczky Jackie - akiket a rendszer elüldözött az országból. Akadtak olyan zenészek is, akiket rendszerellenes izgatásért börtönbe is zártak (CPG).

A teljesség igénye nélkül válogattunk össze néhány dalt, amelyek lábjegyzet nélkül, 20-25 év távlatából is könnyen érthetőek.

"Zavartan szívjuk a Symphoniát"

Lehetne-e ikonikusabb alakot találni ebből a korszakból Sőth Sándornál? Ő alakította  Pierre-t Gothár Péter kultikus filmjében, a Megáll az időben, de emellett még zenekart is alapított, Spenót néven. A Lenin körútként és 80-as évekként is ismert számukból csak úgy árad a lazuló szocializmus fiataljainak nemtörődömsége és bizonytalansága: "A holnapnak élünk / de nem leszünk holnapután"; "Röntgensugarak vágják el a testünk / a térképet nézed, de nincs meg a helyünk / A helyzetet senki sem tekinti át / zavartan szívjuk a cigarettát".

Az Európa Kiadó dalai sem épp a biztos jövőképről szóltak, többek között jól megjegyezhető, szállóigévé váló soraik miatt is lettek ők a korszak meghatározó zenekara. Menyhárték koncertkedvenc dala, a Mocskos idők '82-ben jelent meg, de azóta sem lehet megunni, ahogy az énekes "beköszön" a dal elején. A változás szele már ott lengedez a sorok között: ("Mocskos idők a sarokba bújva / bárhogy is volt kezdjük újra), nem csoda, hogy kis túlzással generációs himnusz lett ebből a szerzeményből.

"Szavazz rám! Beváltom minden reményed./ Nincs hangod? Használd az enyémet!" - énekli Müller Péter Sziámi a rövid életű, ám rendkívül meghatározó URH együttes énekeseként. A Szavazz rám! fekete humorú látlelet a képviseleti rendszerről és a képviseltek frusztrációiról.

Már csak a koridézés miatt is érdemes megnézni a Nagy Feróval fémjelzett ős-Bikini koncertfelvételt, ahol Angyal Tivadar, a zenekar alkalmi szövegírója adja elő Feróék legemblematikusabb számát, a Lángosképű állat a babámat. Információs zűrzavar, hifi torony, szauna és telefonszex - érezhetően a küszöbön a nyugat felé nyitás.

Cseh Tamás dalaiból is sűrűn kikacsint a rendszerváltás - Bereményi okos, és trükkös szövegeinek "címzettjei" sokszor könnyen beazanosíthatóak voltak. A hatalom nem félt ezektől a számoktól, ahhoz túl entellektüelnek tartották őket, de ma már nyilvánvaló, hogy ezek a dalok nem csak a művelt rétegek körében találtak értő fülekre. Az IIlegalitásban az Új dalok című lemezen jelent meg 1990-ben, de még egy napjainkban is itt kísértő sztorit mesél el, '88-ból.

A szókimondóbbak

Volt persze, aki nem irozinált, és inkább világos üzenetekkel küldte nyugdíjba a rendszert. A CPg zenekar történetét  a mai napig rengeteg városi legenda övezi, de az biztos, hogy szókimondó szövegeik miatt még börtönbe is kerültek. Az  Erdős Péter és az Áll egy ifjú című punkhimnuszaik kiverték a biztosítékot "fent", és a zenekart 1983-ban izgatás vádjával le is tartóztatták. Ezzel a CPg története sok más punk bandához hasonlóan - idő előtt - véget is ért.

"Borotválkozok és fogat mosok / addig se nagyon gondolkodok / mert tipikus mai munkaerő vagyok / a békásmegyeri rabszolgatelepen lakok" - az A.E. Bizottság volt az időszak legelvetemültebb, legbátrabban kísérletező művészi kollektívája, az 1984-es, Jégkrémbalett című filmben elhangzó számuk azonban később már nem jelenhetett meg hanghordozón. Akkor még ez a fajta éles társadalom-, és hatalomkritika nem fért bele.

A Flash zenekar már a nagy alternatív hullám lecsengése után vált népszerűvé, de ennek az összeállításnak velük kell zárulnia, hiszen a zenekar a mai napig aktív, és ma sem a rendszerbarát megnyilatkozásaikról híresek. Barcs Miklós, a banda frontembere pedig fogalom: különböző álneveken szemeteli szét provokatív bejegyzéseivel a Facebook üzenőfalakat, miközben szociális munkásként továbbra is a frontvonalban éli mindennapjait.