Örömmel fogadta a Nemzet Színésze cím elnyerésének hírét Bitskey Tibor. A Kossuth-díjas színművész úgy érzi, hogy elsősorban a közönség szeretetének köszönheti az elismerést.

"Nagyon boldog vagyok" - mondta Bitskey Tibor hétfőn, miután a nemzet színészei Cserhalmi Györggyel együtt a testület tagjai közé választották. Cserhalmi György színházi elfoglaltsága miatt egyelőre nem nyilatkozott. 

MTI / Mészáros János

A címet - amelyet egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetnek - a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik kimagasló érdemeket szereztek pályájuk során. 

Bitskey Tibor elmondta, hogy azért is örül a megtiszteltetésnek, mert tisztelői korábban többször is megállították az utcán, azt kérdezve, vajon mikor fogja megkapni az elismerést. Úgy érzi, elsősorban a közönség szeretetének köszönheti az elismerést, szerinte erre utal az is, hogy a napokban rendezett egyik közönségszavazás őt hozta ki a legesélyesebbnek a címre.

Szolnokon játszik a Cseresznyéskertben

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész elmondta: jelenleg a Szolnoki Szigligeti Színházban próbál, Csehov Cseresznyéskert című művében alakítja Firsz szerepét. Az előadás bemutatója október 17-én lesz. A darabot Szinetár Miklós állítja színpadra. "Remek a társulat, jól érzem magam" - fogalmazott a színművész, hozzátéve, boldoggá teszi, hogy számít rá Balázs Péter igazgató.

Kedves szerepeit felidézve kiemelte: A tanítónő című darabban az öreg Főurat játszotta Szolnokon, az előadásnak nagy sikere volt, televíziós felvétel is készült róla.

Visszaemlékezett arra is, hogy a több mint tíz évig működő Evangélium Színház vezető színésze volt, évenként két bemutatót tartottak. "Az István király életem egyik legnagyobb szerepe" - idézte fel Sík Sándor művét.

Kedves szerepei között említette Trisztánt és Cyranót. "Annyira szerettem őket, hogy a mai napig, ötven év elteltével is tudok részleteket mondani a darabból" - mondta. Amit élvezettel tanul az ember, azt nehezen felejti el - vélekedett.

A Szovjetunióban 10 évig nem tudták levenni a műsorról

Filmjei közül a három, Várkonyi Zoltán rendezte Jókai-filmre, A kőszívű ember fiai (1964), az Egy magyar nábob (1966) és a Kárpáthy Zoltán (1966) című alkotásra emlékezett szívesen.

Mint mondta, a Rákóczi hadnagya (1953) című filmet 60 ország vette meg, ami rekordnak számított a filmművészetben. Hozzátette: 40 évvel később elment egy vetítésre, amelyen még mindig zsúfolt ház előtt adták a filmet.

Beszélt a Ruttkai Évával játszott Egy pikoló világos (1955) című filmről is. Kiemelte: ez volt az első realista film, amelyben negatívumokat is mondtak a társadalomról. Ez az alkotás is kirobbanó siker volt, állítólag a Szovjetunióban 10 évig nem tudták levenni a műsorról - idézte fel.

Szólt arról is, hogy amikor Ruttkai Éva 1986-ban meghalt, olyan szomorú lett, mintha a legközelebbi családtagját veszítette volna el. A 85 éves művész rámutatott, hogy az ő korában az a legborzalmasabb, hogy meghalt majdnem minden általa szeretett ember, a társai, a teniszpartnerei.

Mint mondta, pályatársa, Bessenyei Ferenc is nagyon hiányzik neki. Felidézte, hogy amikor együtt játszottak, mindig azt mondta: "Tudod, mi a hosszú élet titka, Tibike? Nem szabad megöregedni!"