Pap Vera a színművészeti főiskolán Horvai István és Kapás Dezső osztályába járt, Várkonyi Zoltán meghívta harmadévben a Vígszínházba, Az üvegcipő főszerepére, amelyet Kapás Dezső rendezett. Diploma után, 1979-ben a Vígszínházhoz szerződött, és azóta, 36 éve megszakítás nélkül a társulat tagja volt.

Pap Vera különleges, sokoldalú tehetség volt eredeti humorral és hihetetlen drámai erővel. Ehhez olyan különleges mozgáskultúra párosult, ami színésznőknél ritkaság. "Vera lehetett volna bohóc és artista is, bármit meg tudott csinálni" – fogalmazott Eszenyi Enikő, akinek Pap Vera az egyik legfontosabb ember volt az életében. "Nagyon jó barátnőm volt, nagyon sok időt töltöttünk együtt színpadon és színpadon kívül is" – emlékezett a művész.

Eszenyi Enikő több darabban is együtt dolgozott Pap Verával, akit az egyik legnagyobb magyar színésznőnek tartott. Első rendezésének, Büchner Leonce és Lénájának női főszerepére is őt kérte fel. Felidézte, hogy Pap Vera 37 éves volt, amikor Lénát játszotta, és úgy érezte, már nem elég fiatal ehhez a szerephez. "Dehogynem - mondtam. Ott is például két és fél méter magasról ugrott le Kaszás Attila karjaiba" – emlékezett Eszenyi Enikő.

A Mikve című darabban is együtt léptek színpadra, de sok-sok más előadásban is partnerek voltak. "Rosalinda-Céliát játszottunk együtt, a Liliomban ő volt Marika, én voltam Julika" – emlékezett a színésznő.

Szintén Eszenyi Enikő rendezte egyik utolsó nagy szerepében Pap Verát. Az egyik legcsodálatosabb alakítását az Augusztus Oklahomában című darabban nyújtotta - idézte fel, megjegyezve, hogy az utóbbi időben ezt a szerepét már nem tudta játszani a betegségtől legyengült művész. "De továbbra is együtt játszottunk a Mikvében" – mondta Eszenyi Enikő.

Pap Vera betegsége idején szinte megszakítás nélkül játszott, február 8-án lépett utoljára színpadra.