A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vasúti gyűjteményének egyik legrégibb darabja a gőzmozdony, amelyet 1882-ben gyártottak Münchenben a Nagykikinda-Nagybecskereki Helyi Érdekű Vasútnak. A 18 tonnás mozdony pehelysúlyúnak számít a normál nyomközű vasúti járművek között.

1912-től Cséry József szemétvasútjának vontatójárműveként szolgált, majd 1913-tól Budapest Székesfőváros Köztisztasági Hivatalának 6-os pályaszámú gőzmozdonya lett. 1942-ben Szigetszentmiklóson a Dunai Repülőgépgyár iparvasútján szolgált, később a csepeli Weiss Manfréd Műveknél a 10-es pályaszámot kapta.

Wikipedia

A kis mozdony megmaradt a második világháború után is. 1945. május 10-től az 1944 novemberében felrobbantott dunaharaszti híd 1945. december 8-i helyreállításáig a Budapesti Helyi Érdekű Vasút bérelte kisegítő szolgálatra a Szigetszentmiklós és Ráckeve közötti vonalon.

A szükségszolgálat után visszakerült a később Rákosi Mátyás Művek néven üzemelő csepeli gyár állományába. Tízes pályaszámát mindvégig megtartotta, még akkor is, amikor 1955 novemberében átkerült a Hungária Műtrágya és Kénsavgyár, a későbbi Budapesti Vegyiművek iparvasútjára. Innen selejtezték le 1966. december 29-én, és akkor került a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe.

1968-ban állították ki a Városligetben, a múzeum épülete mellett, azóta is ott van, és onnan viszik el tréleren kedd este – közölték a múzeumtól.

A Közlekedési Múzeum másik oldalán is van egy gőzmozdony, amit szintén elszállítanak majd a múzeum felújítása miatt, de még nem tudni, pontosan mikor. Annak megmozdítása még komolyabb feladat lesz, mivel több mint 100 tonnát nyom.