A Városliget Zrt. tavaly októberben írt ki meghívásos nemzetközi tervpályázatot a Petőfi Csarnok helyén megvalósuló Új Nemzeti Galéria épületére. A felhívásra összesen 9 érvényes pályamű érkezett, ezek közül a magyar és nemzetközi szakemberekből álló zsűri idén áprilisban két pályaművet sorolt az első helyre.

A bíráló bizottság értékelése szerint a japán SANAA és a norvég Snøhetta terve is építészetileg kiemelkedő értéket képvisel és ezek a pályaművek a gyűjteményi és a látogatói szempontok alapján is világszínvonalúak.

Az eredményhirdetést követő hónapokban – a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – többfordulós tárgyalások zajlottak az építészirodák és a Városliget Zrt. között. Ezek folyamán a kiíró értékelte a szerződéses feltételeket, a leszállítandó tervek műszaki tartalmát, ütemezését és árát, illetve a tervezett épület gazdaságosságát. A tárgyalások és a beadott ajánlatok alapján végül a SANAA nyerte el a megbízást. A döntésben az is közrejátszhatott, hogy a kormány n-edik döntése nyomán végül a Ludwig Múzeum marad a helyén, nem költözik össze a Nemzeti Galériával.

Ilyen lesz az új Nemzeti Galéria

A japán építésziroda nevéhez számos kiváló múzeumi épület fűződik a világ több pontján, terveik alapján valósult meg többek közt a Louvre Lensben megnyílt új múzeuma, a New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeum (The New Museum of Contemporary Art) vagy az amerikai toledói Művészeti Múzeum Üvegpavilonja (Glass Pavilion for the Toledo Museum of Art in Ohio).

Az építésziroda számos nemzetközi díj mellett 2010-ben az építész szakma Nobel-díjának számító Pritzker-díjat is megkapta.

Jelen döntésnek köszönhetően két olyan épület valósul meg a Városligetben, amelyeket világhírű japán építészek terveznek. A SANAA mellett ugyanis Sou Fujimoto is részt vesz a Liget Budapest Projektben: ő nyerte meg az egykori Hungexpo épületek helyén felépítendő Magyar Zene Háza tervezésére tavaly kiírt pályázatot.

Ilyen lesz a Zene Háza

Liget Budapest

Ez a másik nyertes terv - végül elbukott

A Liget Projekt közleménye szerint az évtized végére minden elemében megújuló Városligetben nem csak új intézmények épülnek, hanem megújulnak a park régi épületei, egyben rehabilitálják és nagy mértékben bővítik a Liget zöldfelületét is. A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló Liget Budapest Projekt megvalósításában. A Liget beépítettsége a jogszabályban előírt 7 százalék alatt marad – ígérik. A park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd. A park teljes megújítására a Városliget Zrt. decemberben hirdeti meg a tájépítészeti tervpályázatot.