A LAK abban a Belgrád rakparti lakásban működik, amelyben a filozófus 1945 őszétől 1971-es haláláig lakott. Az 1972-ben megnyílt, az Akadémiához tartozó intézmény őrzi a filozófus hagyatékát: levelezését és 8000 címet tartalmazó, az eredeti szekrényekben lévő könyvtárát, melyekben Lukács jelölései, kéziratos cédulajegyzetei is megtalálhatók. Itt vannak műveinek kéziratos és nyomtatott szövegei, valamennyi publikációja is.

Lukács dolgozószobájában pedig, amelyet múzeumszobaként megőriztek eredeti berendezésével, megtalálhatók Lukács egykori bútorai, személyes tárgyai, műgyűjteményének néhány kisebb darabja is – írta a Magyar Narancs.

Lukács Archívum

Bár Lovász László azt állította, nincs szó a Lukács Archívum szétdarabolásáról, de azt is hozzá tette - mint az az MTA korábbi közleményében is olvasható -,hogy az Archívum könyvtára az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetébe kerül, a kézirattárt pedig az MTA Könyvtárába szállítják át.

Lovász szerint azonban ez azért nem szétdarabolás, mert az MTA Könyvtárából a kéziratokat a digitalizáció után átviszik a Filozófiai Intézetbe. Sőt, amennyiben az örökösök belegyeznek, akkor az Archívum egyes bútorai is a Filozófiai Intézetbe kerülhetnek – tudtuk meg az MTA-tól.

Az Archívum két munkatársa, Kardos András és Székely Mária szerint azonban ezzel az archívum igazi értéke veszik el, hiszen eddig egy kutató egy helyen találta meg az összes Lukácsra vonatkozódokumentumot, mindezt autentikus környezetben.

Az MTA 2012-ben megszüntette a LAK önálló kutatóhelyi státuszát.  Ennek logikus folytatása, hogy most az Archívumot is elsüllyesztik a Soroksári út mellett felépülő, a bölcsészet- és társadalomtudományi intézeteket befogadó irodaházba, ahová azért kell kiköltözniük a tudósoknak, hogy addigi, a Budai Várban található ingatlanukba a Belügyminisztérium cuccolhasson be.

Az Archívumnak helyet adó lakást az V. kerülettől bérli az MTA havi 300 ezer forintért. Az elnökség korábbi informális érvelésében elsősorban a drága fenntartás állt a fókuszba.

Mostani kommunikációk szerint már nem a lakbér és a villanyszámla a költözés fő érve, hanem az, hogy az Archívum feldolgozása és kutathatósága szerintük csak az új helyen oldható meg kielégíthetően. Székely Mária azonban korábban úgy nyilatkozott, hogy a feldolgozás évtizedek óta folyik, amit az MTA sohasem kezdeményezett és támogatott. Ugyanakkor a teljes levelezés, és a könyvtár 40 százalékának katalógusai elérhetőek elektronikusan, és létezik kézirattárnak is off-line katalógusa. A további feldolgozás csak pénz és munkaerő kérdése, ami helyben is elvégezhető.

Lovász László hétfőn találkozott Agárdi Péterrel, a Lukács György Alapítvány elnökével. Lovász azt ajánlotta, hogy az alapítvány, vagy más szervezet, esetleg magánszemély tartson fenn emlékhelyet a lakásban. Az Akadémia „ennek szervezési lépéseiben, technikai lebonyolításában segítséget is nyújt” – erősítette meg lapunknak az MTA. Csakhogy ennek semmi értelme. „Egy kiürített, legföljebb csak ’meztelen’ bútorokat bemutató emlékhely funkciótlan, méltatlan Lukácshoz és az Akadémiához is” – reagált az elképzelésre lapunknak Agárdi.

Aki felajánlotta, az MTA elnökének: segít gyűjtést szervezni, hogy az eredeti helyén egyben tartsák az Archívumot. Lovász további egyeztetéseket ígért „a filozófiai szakterület vezető tudósaival”.