A 2017 január elsejétől a Filmalaphoz tartozó, hatvanéves Filmarchívum a nemzeti filmkincs őrzését, restaurálását és közzétételét végző közgyűjtemény. Kiemelt feladatai közé tartozik, hogy felkutassa és hazahozza a külföldön „lappangó” magyar filmeket. A rendszerváltás után kezdődött szisztematikus kutatómunka eredményeképpen az archívum ma már mintegy 50 néma játékfilmet, valamint 38 játékfilmtöredéket őriz. A megújuló Filmarchívum újra aktív szereplőjévé kíván válni az európai archívumi együttműködésnek, a kooperáció első, szenzációs eredménye az éppen 102 éves magyar némafilm restaurálása.

A Bródy István rendezésében készült A munkászubbony-t 1915. január 12-én mutatták be. Főszerepét Hegedűs Gyula játssza, akinek játékáról semmilyen mozgókép nem maradt fenn, noha egyéb források szerint korának olyan meghatározó színészegyénisége volt, hogy egykori teátruma, a Vígszínház közelében utcát is elneveztek róla. Ahogyan nemrég egy másik némafilmkincs, A toloncz (felújítva a Filmalap és a korábbi MaNDA együttműködésében) felfedezésekor Jászai Mari játékával lettünk gazdagabbak, úgy most előre örülhetünk annak, hogy nemsokára megelevenedik előttünk egy másik színészóriás játéka is.

A holland kutatók első ránézésre azt hitték, hogy a gyűjteményükben található némafilm egy osztrák alkotás, mivel a tekercseken német feliratokat találtak, a dobozokon pedig – tévesen – Lehár operettjének, a Cigányszerelemnek a német címe volt feltüntetve. A film története azonban nem egyezett az operettével, ezért alaposabb kutatásba fogtak. Így találtak rá a Hangosfilm.hu filmtörténeti adatbázisban A munkászubbony címet viselő magyar filmdrámára, ennek alapján végül sikerült azonosítaniuk a szereplőket és a fennmaradt kritikák segítségével rekonstruált történetet.

Az 1900-1930 közötti némafilmkorszakból mindössze néhány alkotás maradt fenn eredeti hosszban. A fennmaradt filmek nagyrészt hiányosak vagy töredékesek, gyakran csak fényképek, cikkek maradtak meg róluk. A munkászubbony előkerülése nagy szenzációnak számít, mert a Filmarchívumnak korábban semmilyen anyaga nem volt belőle, holott egyike az első hosszabb magyar játékfilmeknek.

A kalandos módon előkerült kópia hazahozataláról már folynak a tárgyalások. Az EYE-ban található Kertész Mihály idén 100 éves, még Kolozsvárott forgatott némafilmje, Az utolsó hajnal is, amelyet 2011-ben a Haghe Film hagyományos módon restaurált, míg a Magyar Nemzeti Filmarchívum idén a film digitális restaurálását tervezi.

Az érdeklődők A munkászubbony megmentésének minden állomását nyomon követhetik majd a Filmarchívum Facebook-oldalán.