"Nézd, Jim Carrey-ről eddig is tudtuk, hogy elég fura figura, ebben most ez a film is megerősíthet mindenkit” – kapom el az egyik első reakciót a direkt zavarbaejtően hosszú címet (essünk is gyorsan túl rajta: Jim & Andy: The Great Beyond – The Story Of Jim Carrey & Andy Kaufman With a Very Special, Contractually Obligated Mention Of Tony Clifton) kapó, az Ember a holdon forgatásáról szóló dokumentumfilm bemutatóján.

A sommás véleménnyel nehéz lenne vitatkozni: hiába csak egyetlen film forgatásának kulisszatitkaiba avat be minket Chris Smith doksija, valójában itt Carrey kitárulkozásának lehetünk szemtanúi. Ami az elmúlt évek történései (2015-ben Carrey barátnője szakításuk után öngyilkosságot követett el, emiatt sokan a színészt is hibáztatták), és a színész egyre ritkább nyilvános szereplései, majd nemrég közzétett visszatérő videója miatt nem is lehetne aktuálisabb. Aztán a fene tudja, lehet, hogy csak egy gondosan kitervelt, nagy médiahack részesei vagyunk, hiszen a film játékidejében rengeteg konyhafilozófiai fejtegetés után Carrey egyszer csak elneveti magát: „jó sok szarságot hordtam itt össze”.

A Jim & Andy: The Great Beyond azonban akár komolyan vesszük, akár némi távolságtartással kezeljük, borzasztóan szórakoztató film korunk legfurcsább színészéről. A film alapját az Ember a holdon forgatása óta dobozban heverő felvételek adták, amely elég közelről követi azt a folyamatot, ahogy Jim Carrey négy hónapon keresztül teljesen idoljává, Andy Kaufmanná lényegül át. A felvételek először Spike Jonze (John Malkovich-menet, A nő) érdeklődését keltették fel, hogy aztán beajánlja azt a csodabogarakra mindig is kíváncsi Chris Smith-nek.

Jim Carrey Paul Giamattival az Ember a holdonban

AFP / Photo12 / Archives du 7eme Art

Ezek a kulisszák mögötti képsorok pedig tényleg döbbenetesek. Carrey annyira komolyan vette a szerepet, hogy a forgatás idejére konkrétan Kaufman lett. Csak az Andy névre hallgatott, a forgatási szünetekben, civilben is úgy viselkedett, mint a 1984-ben elhunyt, provokatív, különleges humorával hírnevet szerző komikus. De az amúgy az egész stáb számára iszonyúan fura helyzet abszurditását csak tovább fokozta, hogy Andy Kaufman egyik kitalált alteregóját, a kezelhetetlen, szabadszájú Tony Clifton alakját is teljesen magára vette Carrey. Magyarán az adott forgatási naptól függött, hogy Jim Carrey épp Andy Kaufmanként vagy Tony Cliftonként jelenik meg.

Ahogy az a filmben egyszer el is hangzik, valójában az amúgy jogosan agyondicsért, Carrey-nek számos díjat hozó Ember a holdon akkor lett volna teljes alkotás, ha a forgatáson történteket is beollózták volna a filmbe. Kegyetlenül vicces, ahogy a filmet rendező Milos Forman döbbenten és tanácstalanul áll a jelenség előtt, és csak halványan bízik abban, hogy ebből a produkcióból valóban bemutatható mozi lesz, de Danny DeVito sem őszintén, inkább kínjában nevet Jim/Andy kirohanásain, sértődésein, csínytevésein. A forgatáson ráadásul Andy Kaufman szinte összes közeli barátja, családtagja ott volt, akik látva az átszellemülést, egyfajta terápiaként belementek a játékba, és szerettükként kezelték a színészt. Olyannyira, hogy a kulisszák mögötti felvételeket, Kaufman egykori barátnője, Lynne Margulies készítette.

A Tony Clifton-alteregó nem csak a filmben, de a forgatáson is aktív volt

AFP / Photo12 / Archives du 7eme Art

Az is elég egyértelműen kiderül a doksiból, miért nem jelenhettek meg ezek a felvételek a DVD-kiadáshoz csapott extraként. Carrey ekkor épp pályája csúcsán volt, Hollywood legjobban fizetett színésze volt, ügynöksége valószínűleg katasztrófaként élte volna meg, ha az addig jópofa zseniként bemutatott színészről kiderül, hogy néha seggfejként viselkedik a forgatás alatt. 

Mert bizony annyira a szerepben maradt a színész, hogy Kaufmanhoz hasonlóan úgy felbosszantotta például filmben is szereplő profi pankrátort, Jerry Lawlert, hogy a konfliktus a tettlegességig fajult. De anélkül, hogy lelőném az összes poént a filmben, ízelítőnek legyen elég annyi, hogy Carrey és cinkostársai néhány spontán akcióval Hollywood két nagy sztárjából, Steven Spielbergből és Hugh Hefnerből is teljesen hülyét csináltak.

A Jim & Andy: The Great Beyond azonban nem csak a bizarr forgatásról szól, hiszen Chris Smith kamerák előtt reagáltatja Jim Carrey-t a 18 évvel ezelőtti forgatásra, amelynek hatására valójában a színész kacskaringós pályaképe rajzolódik ki, ahogy a legnépszerűbb színészből, a "kedves gumiarc" börtönéből a dráma világa és az összetettebb szerepek felé fordul.

AFP / Photo12 / Archives du 7eme Art

Az interjúfelvételeken még hatalmas szakállt viselő Carrey pedig meg is nyílik Smith kamerája előtt, és voltaképp egész mélyre megy saját identitásának keresésében. Merthogy, nem úgy tűnik, hogy viccelne, amikor azt mondja, annyira átadta magát Kaufman szerepének, hogy a forgatás után hetekig újra meg kellett keresnie Jim Carrey-t magában. És ez nem csak az Ember a holdon forgatására vonatkozik, hiszen a színész szerint szerepei mindig aktuális lelkiállapotát tükrözték: kezdeti idióta vígjátékaival (Ace Ventura, Dumb és Dumber) Hollywoodból akart gúnyt űzni, míg az Egy makulátlan elme örök ragyogásának forgatása előtt épp élete egy szomorúbb időszakát élte át.

Hogy Carrey mennyire komolyan gondolja azt az elméletét, hogy szerepről szerepre élt, azt a film világpremiert követő sajtótájékoztatón is megerősítette. "A karrierem kezdetén még úgy gondoltam, hogy a saját személyiségemből indul ki minden.

Visszatekintve azonban azt gondolom, az Ember a holdon-t nem én, hanem Andy csinálta, ő irányított mindent.

Akkor kezdtem el rájönni, hogy én is csak egy másik karaktert játszó karakter vagyok. És ez mindenkire igaz. Már életünk kezdetétől fogva egy csomó címkét ragasztanak ránk: a hagyományainkról, a nemzetiségünkől; miközben ezek csak horgonyok egy nem létező hajóhoz. Az egész életünk azzal telik, hogy ilyen horgonyok után kutatunk: például, hogy én olasz vagyok. Miközben az igazság az, hogy nem létezel, csak elvont fogalmak összessége vagy. Ezeket a magunkra aggatott címkéket fűzzük össze, amiket egyfajta azonosító karkötőként hordunk magunkon. De ezek nem mi vagyunk. Semmik vagyunk. És erre rájönni, kib*szott nagy megkönnyebbülés.”

Jim Carrey a film premierjén, a Velencei Filmfesztiválon

Bicsérdi Adrienn

Szóval nem tudom, volt-e már szó arról ebben a cikkben, hogy Jim Carrey, aki élőben még mindig megcsillantja humorát, egy rendkívül furcsa figura? Ráadásul korántsem biztos, hogy filmes karrierje az elmúlt évek csendes időszaka után véget ér, hiszen szerinte könnyen előfordulhat, hogy hamarosan rendezőként is kipróbálja magát.

A Jim & Andy: The Great Veyond világpremierje a Velencei Fimfesztiválon volt, ezután a Torontói Flmfesztiválon szerepel. Későbbi mozis, vagy online bemutatójáról egyelőre nem tudunk, de nem lepődnénk meg, ha a film hamarosan valamelyik streaming-felületen kötne ki.

A Velencei Filmfesztiválról írt anyagainkat itt találja egy helyen.