Az új-zélandi New Plymouth első európai telepeseinek megpróbáltatásaiba nyújt bepillantást egy helyi kiállítás, amelyen egyebek között émelyítő szagok is gondoskodnak arról, hogy a látogatók egy nyílt vízen hánykolódó hajón érezzék magukat.

A csendes-óceáni szigetország északi részén fekvő New Plymouthban működő Puke Ariki múzeum igazgatója, Kelvin Day szerint a tárlat célja, hogy bemutassák, milyen útja lehetett annak a csaknem ezer embernek, aki az 1840-es években vitorlás hajókkal érkezett az Északi-sziget nyugati részén elterülő Taranaki régióba az angliai Devonból és Cornwallból.

A látogatók megtapasztalhatják, hogy milyen szagokat kellett annak idején elviselniük az utazóknak: kötél, kátrány, koszos vászon, penész és hányás szaga várja őket a tárlaton. A szagokat a brit Aroma Prime cég készítette, amelynek kínálatában egyebek között borzürülék, boszorkányégetés és dinoszauruszok szaga is szerepel.

A múzeum a vitorlás hajók mozgását is megpróbálja bemutatni, és, hogy még életszerűbbé tegye az élményt, patkányokat is vetít a padlóra.

A William Bryan nevű hajó elsőként érkezett meg 1841. március 31-én New Plymouthba, 134 brittel a fedélzetén, akik a később érkező honfitársaikkal együtt fektették le az alapjait a ma már csaknem 60 ezer lakosú településnek.