Hátraarc című új könyvének megjelenése apropóján interjút adott Verebes István az Indexnek. A könyv a magyar színház világában eltöltött ötven év személyes tapasztalatairól szól, amelyben az interjú szerint szóba kerül az is, hogy a rendező mit gondol arról, ha egy színház igazgatója belerántja a társulat tagjait aktuálpolitikai állásfoglásokba.

„Hogy jövök én egy színház igazgatójaként ahhoz, hogy egy politikailag esetleg másként gondolkodó művészt arra kényszerítsek, álljon hadba az én politikai aktuális nézetemmel? Hát micsoda erkölcstelenség ez? Látom, hogy ott áll a színpadon, énekli a himnikus hitvallást, és üres a szeme, mert a havi fizetésért képvisel valamit, amivel nem ért egyet. Hát borzasztó...” – mondta a lapnak.

Verebes arról is beszélt, hogy mit gondol a Színház-és Filmművészeti Egyetem ügyéről, a diákok ellenállásáról. Szerinte hetven év után ebben a szakmában egy közösség azt mondta, hogy „na, most elég, ennél fontosabbak vagyunk, mint hogy ti velünk ezt megcsináljátok, nem engedünk” – ugyanakkor szerinte nyilvánvaló, hogy ez egy vesztett parti.

„Most olvastam, hogy Palkovics miniszter azt állította, a kuratóriumban a szakma csúcsán lévők vannak. Nem tudom, a miniszter mi által predesztinált arra, hogy megmondhassa, ki van a színházi szakma csúcsán. Én se mondom meg, hogy a hidak tervezésében kik vannak a szakma a csúcsán, fogalmam sincs, mert nem értek hozzá. Abszurd az egész.

Természetesen a fiatalokat ki fogják ebrudalni onnan. De belőlük is lesz, aki színész lesz, más filmrendező vagy dramaturg, akár főiskola nélkül is. A pálya hosszú, nagyon sok meglepőt tud produkálni. De egyszer legalább valakik azt mondták, hogy „Nem!”

- tette hozzá.

Verebes felidézte az Indexnek azt is, hogy egy embert sértett meg életében, Antall Józsefet. „Valóban elhamarkodott és ócska, vacak mondatot mondtam egy szilveszteri kabaréban. Akkor már beteg volt, és sajnos tudtam is, hogy beteg, mégis elmondtam ezt a mondatot, de utána nagyon megbántam, és bocsánatot kértem. A családtól is. Valóban. Ilyen volt. De megvallottam, hogy elkövettem, és hogy rettentő nagy hiba volt.”