2021. május. 13. 17:01 2021. május. 13. 17:11 Kult

Negyven éve lőttek rá a pápára, II János Pál megbocsátott a merénylőnek

1981. május 13-án a vatikáni Szent Péter téren a kurd Mehmet Ali Agca fegyverrel sebesítette meg a pápát. II. János Pál rengeteg vért vesztett, de túlélte a merényletet.

Amikor II. János Pál pápa a szokásos audenciája miatt áthaladt hívei lelkes tömegén, Mehmet Ali Agca 17 óra 17 perckor négyszer is rálőtt egy 9 milliméteres félautomata pisztollyal. Egy lövés a gyomrát, egy másik egy milliméterrel a szíve mellett találta el, egy a jobb mutatóujját és egy a jobb karját. (Két járókelő is megsebesült.)

Agca ezután a fegyvert egy teherautó alá dobta, de a vatikáni biztonsági őrség főnöke, Camillo Cibin, valamint egy apáca és több járókelő megállította és megakadályozta, hogy elmeneküljön.

A pápa súlyos vérveszteséget szenvedett, azonnal kórházba vitték.

Egyes feltevések és a merénylő sokszor zavaros, egymásnak is ellentmondó elemeket tartalmazó vallomása szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel tartott a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól.

A merénylet idején 23 esztendős Agca Malatya tartományból, Belső-Törökországból származott, egy szegény család gyermekeként már fiatalon bűnözésre adta a fejét. A fiatalember kezdetben bankrablásokban, bolti tolvajlásokban vett részt, majd belépett a szélsőjobboldali Szürke Farkasok nevű szervezetbe, mely Törökországban számos robbantásért és merényletért volt felelős. Egyes feltételezések szerint Agca idővel a Palesztin Népi Felszabadítási Szervezet ügynöke is lett, de ezt ő fogságba esése után végig tagadta. A török férfi részt vett abban a merényletben, mely során a Szürke Farkasok megölték Abdi Ipekci baloldali újságírót Isztambul közeli otthonában. A gyilkosságot követően Agca 1979 februárjában rendőrkézre került, az év novemberében azonban megszökött börtönéből és Bulgáriába menekült, majd két éven keresztül utazgatott a Mediterráneumban. A terrorista 1981. május 10-én érkezett egy Milánóból induló vonattal Rómába, azzal a céllal, hogy meggyilkolja II. János Pál pápát, akit már törökországi börtönében készített feljegyzéseiben is az iszlám testvériség ellenségeként és a kapitalizmus egyik jelképes alakjaként írt le.

Agca Rómában állítólag egy török maffiózó és a bolgár katonai attasé segítségével tervezte meg merényletét, melyet egy segítőtársával akart végrehajtani. Az volt a terv, hogy Ali Agca lő a pápára, miközben társa egy kisebb robbantássalzűrzavart kelt a Szent Péter téren, hogy a támadók a bolgár nagykövetségre menekülhessenek. 1981. május 13-án végül csak Ali Agca hajtotta végre a terv ráeső részét, egy 9 milliméteres Browning pisztolyból négy lövést adott le az audienciát tartó egyházfőre, melyek közül kettő a tömeget, kettő pedig II. János Pál testét találta el, súlyos belső sérüléseket okozva a pápának. Agcát az egyházfőt körülvevő hívők és Camillo Cibin, a Vatikán biztonsági főnöke könnyűszerrel lefegyverezte, a sérült egyházfőt pedig a Gemelli Kórházba szállították, ahol hetekig ápolták. II. János Pál a merénylet ellenére későbbi működése során sem riadt vissza a nyilvános megjelenésektől, még kórházi ágyán megbocsátott merénylőjének, akit 1981 júliusában életfogytiglani börtönre ítéltek. Agca a börtönévek során számos, egymásnak ellentmondó vallomást adott a pápa ellen tervezett merénylettel kapcsolatban, első – feljebb olvasható – vallomása alapján a bolgár titkosszolgálat és a KGB támogatta a török terroristát.

Mivel Karol Wojtyla, a történelem első lengyel pápája közismerten antikommunista és hazája ellenzéki mozgalmának, a Szolidaritásnak nyílt támogatója volt, a merénylet moszkvai szála egyáltalán nem elképzelhetetlen. A lengyel származású pápa komoly ellenfél volt a szocialista blokk ateizmusa számára, II. János Pál lengyelországi látogatásai valamennyi kelet-európai országban a kereszténység pozícióit erősítették. 1985-re Agca vallomásai alapján sikerült is négy férfit bíróság elé állítani, ám a terrorista váratlanul visszavonta vallomását és magát Jézus Krisztusnak nevezve kijelentette, hogy tettét isteni parancsra hajtotta végre. Agca gyilkossági kísérlete mind a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt, más merényletekhez hasonlóan számos összeesküvést és szervezetet sejtenek – pl. a NATO-hoz közel álló Gladio, Stasi, SISMI (olasz titkosszolgálat), KGB, CIA – az események hátterében, a tettes 2010-ben azzal botránkoztatta meg a közvéleményt, hogy Agostino Casaroli bíborost nevezte meg értelmi szerzőként.

II. János Pál később meglepően jó kapcsolatot ápolt Agcával, 1983-ban meg is látogatta börtönében támadóját, aki hamarosan katolizált. A pápa kérésére a török férfi 2000-ben kegyelmet kapott Carolo Ciampi köztársasági elnöktől, balszerencséjére azonban Törökországban ismét börtönbe vetették egykori bűntettei miatt. Innen 2010-ben szabadult, fogsága alatt számos – alaptalan – figyelmeztető levelet írt XIII. Benedek pápának, hogy visszatartsa őt az országba tervezett látogatásától.

A merénylet idején 23 éves Agca Belső-Törökországból származott, szegény család gyermekeként már fiatalon bankrablásokban, bolti tolvajlásokban vett részt, majd belépett a szélsőjobboldali Szürke Farkasok nevű szervezetbe, mely Törökországban számos robbantásért és merényletért volt felelős. Mivel Karol Wojtyla, a történelem első lengyel pápája közismerten antikommunista és hazája ellenzéki mozgalmának, a Szolidaritásnak nyílt támogatója volt, a merénylet moszkvai szála egyáltalán nem elképzelhetetlen. A lengyel származású pápa komoly ellenfél volt a szocialista blokk ateizmusa számára – írja a Rubicon –, II. János Pál lengyelországi látogatásai valamennyi kelet-európai országban a kereszténység pozícióit erősítették.

1985-re Agca vallomásai alapján sikerült is négy férfit bíróság elé állítani, ám a terrorista váratlanul visszavonta vallomását, és magát Jézus Krisztusnak nevezve kijelentette, hogy tettét isteni parancsra hajtotta végre. Agca gyilkossági kísérlete mind a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt, más merényletekhez hasonlóan számos összeesküvést és szervezetet sejtenek.

Agcának – későbbi vallomása szerint – három bűntársa is volt, egy török és két bolgár, és a műveletet Zilo Vassilev olaszországi bolgár katonai attasé irányította, egy Bulgáriában élő török maffiózó, Bekir Celenk megbízásából. Agca állítása szerint a terv az volt, hogy ő és a tartalék fegyveres, Oral Celik lelövik a pápát a Szent Péter téren, majd egy kis robbanás keltette pánik kihasználásával a bolgár nagykövetségre menekülnek. Társa azonban bepánikollt, nem lőtt, és nem is robbantott.

Agcát 1981 júliusában ítélték életfogytiglanra Olaszországban. A merénylet után a pápa arra kérte az embereket: „imádkozzatok testvéremért [azaz Agcáért] … akinek őszintén megbocsátottam.” 1983-ban találkoztak is, és négyszemközt beszéltek a börtönben. A merénylő állítólag a találkozás végén megcsókolta a pápa gyűrűjét. II. János Pál éveken át tartotta a kapcsolatot Agca családjával, 1987-ben az anyjával, egy évtizeddel később a testvérével találkozott.

AFP

Bár Agca azt mondta, hogy „számomra [a pápa] a megtestesítője a kapitalizmusnak”, és meg akarta ölni, később összebarátkoztak, és 2005 február elején, amikor a pápa beteg volt, Agca levélben jobbulást kívánt neki.

A pápa kérésére Carlo Azeglio Ciampi elnök 2000 júniusában kegyelmet adott a merénylőnek. Kiadták Törökországnak, ahol újra börtönbe került egy baloldali újságíró 1979-es meggyilkolásáért és két bankrablásért. 2010. január 18-án engedték szabadon, csaknem 29 évet töltött rács mögött.