1943. június 20-án többezer hollandiai zsidó családot tereltek az amszterdami Olympiapleinre, a város egyik leghíresebb közterére, ahonnan később a westerborki „tranzittáborba”, onnan pedig Kelet-Európába deportálták őket. Az 5500 ember legnagyobb része sosem tért vissza.

Herman Heukels fotós végigjárta a tömeget, és rengeteg fotót készített róluk. A legtöbb emberről ez volt az utolsó fénykép az életében. Heukels képei a legerősebb képi bizonyítékok közé tartoznak, amit a későbbi történészek a hollandiai holokauszt ábrázolására használnak a mai napig – olvasható a New York Times cikkében. (Borítóképünk nem az ő fotója, azokból a Times cikkében láthatnak többet.)

Photos That Helped to Document the Holocaust Were Taken by a Nazi

Historians have relied on Herman Heukels's pictures of Jewish persecution in World War II, but it's not widely known that the Dutch photographer shot them as Nazi propaganda. AMSTERDAM - On June 20, 1943, bewildered and terrified families, laden with baggage and branded with yellow stars, were forced into Olympiaplein, one of this city's most recognizable public squares.

Azt azonban a tudós társadalmon kívül nagyon kevesen tudják, hogy Heukels náci propagandista volt, és képeivel nem az emberek szenvedésének bemutatása, hanem a zsidók rossz fényben feltüntetése volt a célja.

„Ezek nagyon híres fényképek, néhányuk a legtöbbet kikért fotó közé tartozik a világ minden tájáról összegyűjtött archívumunkból” – mondta a New York Timesnak René Kok, az amszterdami NIOD Háborús, Holokauszt és Népirtás Tanulmányok Intézetének kutatója. Az intézet körülbelül 30, Heukels által készített fényképet őriz, amelyeket a háború utáni kollaborációs pere alatt koboztak el a fényképésztől.

Heukels nácikkal való szimpatizálása az elmúlt hónapokban lett téma a holland a közvéleményben, egy róla szóló életrajz megjelenése után. A könyvet Machlien Vlasblom írta, aki új megvilágításba helyezi Heukels személyét, és rámutat, hogy valójában rengeteg zsidó embert deportáltatott, feldúlta és kifosztotta üzleteiket, majd dokumentálta a szenvedésüket a holland SS számára.

Kérdés azonban, hogy az új információk fényében a kutatóknak másként kell-e hozzáállni a képekhez. a NIOD másik kutatója, Kees Ribbens szerint a fotók „egészen rendkívüliek”, mert megmutatja, „hogyan zajlott a deportálás Amszterdam központjában, és rávilágít a bürokrácia működésére is”.

Valójában azonban a legtöbb, hollandiai zsidókról készített fényképet nácik csinálták. Például Bart de Kok, aki a holland náci párt tagja volt, vagy a német sajtófotós, Franz Anton Stapf. Ennek oka az volt, hogy a német megszállók törvényei értelmében zsidókat nem lehetett a sajtóban ábrázolni – mentességet csak a náci propagandisták kaptak. A képek egy másik jelentős részét pedig német katonák csinálták, akik ezt egyfajta „szuvenírként” akarták hazavinni.

Náci milliárdosok - 8. rész: A síri csend korszaka

Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel?

Heukels esetében például tény, hogy végső célja szerint a holland náci hetilapban, a Storm S.S.-ben akarta publikálni. Ribbens szerint ez felveti a kérdést, hogy mi maradhatott le a fényképről: például náci tisztek vagy holland rendőrök, akik erőszakkal terelték össze az embereket.

A háború utáni időszakban a különböző forrásból származó fényképek összekeveredtek, és nem igazán foglalkozott azzal senki, hogy milyen forrásból származnak vagy hogy milyen céllal készítették azokat.

Az elmúlt években azonban nagyobb erőfeszítést fordítanak arra a kutatók, hogy kontextualizálják, tehát elmagyarázzák a fényképek készülésének körülményeit, hogy az azokat felhasználók etikailag megfontoltabb döntést hozhassanak.