Hankó Balázs megerősítette: hatósági vizsgálat folyik a Pesti Magyar Színház ügyében

Korábban mi is megírtuk az Index értesülése alapján, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium tavaly májusban feljelentést tett a Pesti Magyar Színház ügyében ismeretlen tettes ellen, miután egy vizsgálat működéssel kapcsolatos problémákat tárt fel. Abban az időszakban Zalán János volt a színház igazgatója, akit nemrég neveztek ki a Kolibri Színház élére, a társulat akarata ellenére.

Az Index most nagyinterjút közölt Hankó Balázs miniszterrel, aki megerősítette, hogy folyamatban van a színház gazdasági ügyeit érintő hatósági vizsgálat. Arra a kérdésre, hogy felülvizsgálják-e Zalán pályázatát és a kinevezését, azt válaszolta: „erről majd akkor beszélhetünk, ha a vizsgálat lezárult”. Hozzátette, hogy a fővárostól, Karácsony Gergely polgármestertől egyelőre nem érkezett visszajelzés az ügyről.

A tavaly év végi, kulturális életet is érintő salátatörvény rendelkezik többek között arról, hogy az igazgatói kinevezések a továbbiakban meghívásos pályázat alapján is történhetnek, vagyis nem egy bizottság dönt a jelöltekről. Hankó szerint „a kulturális életben bármilyen változás hullámokat ver”, ami „a kulturális élet működésének alapvető rendje, de nekünk a nézők, a magyar kultúrát kedvelők a legfontosabbak”.

Arra a felvetésre, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlatilag több mint egy éve hivatalosan kinevezett vezető nélkül működik, a miniszter azt mondta: az intézménynek van általános rektorhelyettese, aki ellátja a rektori feladatokat, így szerinte az intézménynek van első számú vezetője. A jövőbeni rektori pályázatot illetően arról beszélt, hogy tavaly decemberben megküldték a Zeneakadémia szenátusának, milyen pályázatot kívánnak kiírni. „Érkezett néhány javaslat a szenátustól, amelyek egy részét beépítjük az új pályázatba. A pályázatnak az idei év első felében le kell zárulnia.”

Hogy a modellváltás mennyire aktuális, arról a miniszter azt mondta: „A felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy milyen működési modellt választ. Az egyetemi autonómia arról szól, hogy az intézmény tudományos oktatási, itt művészeti közössége javaslatot tesz arra, hogy miként kíván a jövőben működni.”

Hogy lesz-e idén béremelés az ELTE-n, az Hankó szerint attól függ, hogy az ELTE új vezetése megkeresi-e őket a stratégiai terveivel. „A stratégiai elképzelések mentén leülünk tárgyalni és áttekintjük a helyzetet. Ez esetben látni fogjuk, hogyan tudunk az ELTE esetében is előrelépést biztosítani a hallgatóknak, oktatóknak és kutatóknak. Nyitottak vagyunk az intézmény javaslataira, előrelépést szeretnénk a kérdésben”, magyarázta, majd hozzátette: „Ne felejtsük el, hogy az ELTE esetében 15-20 milliárd forintos kutatási és innovációs bevételekről beszélhetünk, amelyek beépülnek az alapbér mellé. Természetesen azon kell dolgoznunk, hogy az ELTE-n is béremelés valósuljon meg, de a várható stratégia mentén. Mi nyitottak vagyunk, a felsőoktatás további erősödésében vagyunk érdekeltek. A magyar egyetemisták érdekében dolgozunk.”

A filmfinanszírozásról és arról, hogy elégedett-e a Nemzeti Filmintézet munkájával, a finanszírozási rendszerével, azt mondta: „Kiváló filmek születtek az elmúlt években.” A Demjén-film szerinte „egy generációkon átívelő alkotás”, és azt is világossá tette, hogy a Hunyadi-sorozattól nemcsak hazai, hanem nemzetközi sikert is várnak, szerinte ezek a produkciók „önmagukért beszélnek”. „Azok az alkotások, amelyeket a Nemzeti Filmintézet támogat, mind olyan filmek, amelyek hiánypótlók és a magyarok számára fontosak. Emellett vannak olyan produkciók, amelyek egyéb forrásokból készülnek el. Működő rendszert látok, elég megnézni, hogy milyen nagy a választék Magyarországon”, összegezte.

Az Erkel Színházról, ami január elsejétől levált a Magyar Állami Operaházról, azt mondta: „Ha az Operaház két év alatt 43 este játszik operát az Erkelben, akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy jól működő modellről beszélhetünk-e. A tények alapján változtatnunk kell, ezért Szente Vajkék vezetésével új működési modell jön létre.” Szerinte fontos, hogy a repertoárban a családokra, a keresztény értékrendre, a magyar darabokra helyezzék a hangsúlyt, mert „mi, magyarok és keresztények vagyunk”.