Sosem látott filmfelvételeket bányásztak elő az NFI Filmarchívumának munkatársai a 60 éve felrobbantott Blaha Lujza téri Nemzeti Színházról, írják közleményükben.

„A Blaha Lujza téri Nemzeti Színház 1965. március 15-én történt felrobbantását azóta sem tudta kiheverni a magyar társadalom. Pontosan 60 év telt el azóta, hogy a metróépítkezésre hivatkozva lerombolták Budapest ikonikus épületét, amelyre egyre kevesebben emlékeznek már. Az NFI Filmarchívumban most feldolgozott filmfelvételek segítenek abban, hogy azok is átélhessék az élményt, akik sosem járhattak az
épületben” – írják.

Nem tudni pontosan, mi célból készült az a 40 percnyi filmanyag, amely az egykori Könyves
Kálmán körúti filmstúdióból került át az NFI Filmarchívumba a rendszerváltás után. A
Nemzeti Filmintézet filmtörténészei folyamatosan tárják fel és azonosítják a híradófilmgyár
hagyatékát, amely több évtizednyi filmfelvételt és soha nem látott, kimaradt jelenetet
tartalmaz. Annyi bizonyos, hogy a felvételek célja a dokumentálás volt, annak ellenére, hogy
a kádári kultúrpolitika kerülte a kínos esettel kapcsolatos állásfoglalást. Valószínű, hogy az
akkori Mafilm egyik jóérzésű gyártásvezetője lehetett az, aki fél éven át nyersanyagot és
operatőrt diszponált arra, hogy az épület bontásának előkészítése és a színház utolsó
hónapjai mozgóképen is dokumentálva legyenek

– írják a most előkerült felvételekről.

Az 1964. október 12. és 1965. február 17. között eltelt öt hónap alatt a Mafilm operatőrei hatszor jártak a helyszínen, eltérő mennyiségű filmet fotografálva. Végjáték a Nemzetiben címmel ezekből és az NFI
gyűjteményében korábban őrzött mozgóképfelvételből állította most össze az NFI Filmarchívum azt a húszperces dokumentumfilmet, amelyet az első robbantás hatvanadik évfordulóján tesz szabadon elérhetővé – áll a közleményben.

A film végigkíséri az épület történetét a Nemzeti Színház 1908-as beköltözésétől az 1965-ös bontásig, részletesen bemutatva benne a most előkerült felvételeket is. Híradófilmeket és a kihagyott jeleneteket is használja az összeállítás. Ez utóbbiak szintén most kerültek elő az egykori MOVI-stúdió „snittbankjának” feltárásakor, és korábban soha nem látott képsorokat tartalmaznak.

A neoreneszánsz stílusú színházat a Monarchia-szerte színházairól ismert bécsi iroda, a Fellner és Helmer cég tervezte, amelynek ez volt az első magyarországi színháza. A másfél év alatt felépült színház a rohamosan fejlődő főváros egyik fontos kereszteződésében állt, és 2300 néző befogadására volt képes. A Blaha Lujza téri színházépület csaknem egy évtizeddel korábban épült, mint az Állami Operaház.

Hatvan évvel ezelőtt történt felrobbantása hatalmas vesztesége a magyar kulturális örökségnek. Elpusztításának oka és módja máig felfoghatatlan és feldolgozhatatlan, különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy ha ma állna, idén ünnepelnénk fennállásának 150. évfordulóját

– írja az NFI.