Kétévi börtönre ítéltek Ottawában egy kanadai férfit, aki ellopta Winston Churchill brit miniszterelnöknek a második világháború idején készült híres portréfotóját. Robert Wadden a helyi idő szerint hétfőn hozott ítéletet azzal indokolta, hogy

a bűnös „kulturális és történelmi jelentőségű” képet lopott el, amely „a nemzeti büszkeség jelképe”.

Az Üvöltő oroszlán néven ismert arcképet a fotós, az azóta elhunyt örmény származású kanadai fotóművész, Yousuf Karsh az ottawai Fairmont Chateau Laurier Szállodának ajándékozta.

A kanadai parlamentben 1941-ben mondott beszéde után készült portré a miniszterelnök morcos arckifejezése miatt a második világháború alatti brit ellenállás jelképévé vált. Ez lett Churchill leghíresebb portréja, amely az ötfontos bankjegyen is látható.

Az ötcsillagos szálloda személyzete 2022 augusztusában fedezte fel, hogy az olvasóteremben elhelyezett fényképet hamisítvánnyal helyettesítették. Két évvel később az ottawai rendőrség közölte, hogy megtalálta a tettest. A férfi, Jeffry Wood beismerte a hamisítást, a lopást és a lopott tárgyakkal való kereskedést. Az ottawai bíróság hétfőn ítélte egy nap híján két év börtönre.

2024-ben az ottawai rendőrség bejelentette, hogy az ellopott fotó Olaszországban van. Egy londoni árverési ház közreműködésével adták el egy olaszországi vásárlónak, sem az aukciósház, sem a vevő nem tudott arról, hogy a fotó lopott. Az alkotást tavaly szeptemberben szolgáltatták vissza a szállodának.

„Karsh kétpercnyi időt kapott felvételének elkészítésére. Churchill belépett a szobába, és türelmetlenül állt, a közvetlenül előbb meggyújtott szivarját szívva. Karsh nem akarta, hogy a szivar is a portrén legyen, ezért odament Churchillhez, és azt mondta: »Uram, itt egy hamutartó.« Ezzel azonban nem ért el semmiféle eredményt. Ekkor azt mondta Karsh: »Pardon!«, és kikapta a szivart Churchill szájából, és ugyanebben a pillanatban már le is fényképezte. A felvétel után Churchill odament Karshhoz, kezet rázott vele, és megjegyezte: »Maga biztosan rá tudna venni egy üvöltő oroszlánt is, hogy nyugton maradjon, amíg lefényképezi«” – idézi az MTI a Mai Manó Ház leírását a kép történetéről.