L. Simon leszögezi, a törvényalkotókat nem a „lenyúlás” szándéka vezérli, hanem „a felhasználók által befizetett járulékok célszerűbb felhasználásának igénye”. Ez pedig az NKA-alelnök szerint az egész magyar zenésztársadalom érdekét szolgálja.

Pontosítja, hogy a jogszabály-módosítás kizárólag az üres adathordozók árába épített jogdíj 25 százalékáról szól. Eddig ezeket a pénzeket is az úgy nevezett közös jogkezelő szervezetek osztják újra saját tagjaik között, az azonosítható kiadványok eladásai, a médiumokban és a szórakozóhelyeken történt lejátszások gyakorisága és a fellépések alapján képzett elosztási arány szerint.

” Vagyis az üres adathordozók után a népszerűbb zeneszerzők és előadók tetemes, a kevésbé ismertek elhanyagolható bevételre tesznek szert, holott egyáltalán nem biztos, hogy azokra csak az előbbiek szellemi termékei kerülnek” – érvel L. Simon, aki azt is hozzáteszi, hogy mindezt egy elég pazarló vagy legalábbis drágán működő szervezet osztja szét. (A jogkezelők működési költségei többszörösét teszik ki annak az összegnek, amiről most azt állítják, hogy a jogdíjra jogosultak zsebéből készül kivenni a kormány – írja.)

A jelenlegi gyakorlat tehát voltaképpen kétszeresen honorálja a sikeres előadókat, akikhez a jogdíjbevételek jelentős része eleve befolyik – jegyzi meg L. Simon. Az új javaslat ezzel szemben az üres hordozók után fizetendő díjak új művek megszületését és azoknak a közönséghez való eljuttatását kívánja támogatni.

„Az új elosztási rendet ráadásul egyáltalán nem a szakma kizárásával fogjuk kialakítani. A törvénymódosítás elfogadását követően, az új NKA-kollégium összetételének és programjának meghatározása során maximális nyitottsággal szeretnénk együttgondolkodni a legitim szakmai szervezetek vezetőivel, valamint a jogdíjakat kezelő intézmények képviselőivel” – teszi még hozzá az NKA-elnök.

Mint ahogy arról már beszámoltunk, a legkülönbözőbb műfajban tevékenykedő, egymástól nagyon eltérő világnézetű művészek tiltakoznak a jogdíjak újraosztásának megváltozott szabályozása ellen. "Biztos újraosztják a piacot" – nyilatkozta például Balázs Fecó a hvg.hu-nak. A jobboldali elkötelezettségét nem titkoló zenész-zeneszerző azt is elárulta, hogy bár nem lát a kulisszák mögé, nincsenek illúziói a témában. "Állandóan rajtunk húzzák a nadrágszíjat, pedig már lassan nincs hova" – fakadt ki. Fecónak meggyőződése, a tervezet elfogadását saját, fél évszázados karrierje is megsínylené.

Németh Alajos leginkább attól tart, hogy a közös jogkezelő szervezetek közbenjárása nélkül a jogdíjak nem a megfelelő zsebekben landolnak majd. "Egyáltalán nem biztos, hogy azok, akik ezentúl a jogdíjak eloszlásáról döntenek, tudják majd kik a magyar zeneszerzők, ki tett le bármit is az asztalra" – fakad ki a Bikini basszusgitárosa.

A tiltakozó petíciót már másfélezer – a legkülönbözőbb politikai oldallal szimpatizáló - művész írta alá.